Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
188 188. Duplacsövű pisztoly 16. század második fele Dél-Németország Acél, fa, csont, aranyozott bronz; h.: 54 cm, űrmérete: 1,1 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 33. sz.: „Pistoleta solitaria vetusti germanici laboris, maioris voluminis, duplici fistula, et duplici sera percussoria instructa; cuius manubrium in maiorem nodum, capite leonino cupreo deaurato instructum, desinit; de cetero omne eius lignum copiosis ex ebore insertis hominum, animalium et volucrium figuris exornatum est. Opus seculi 16-ti, nulla caracteristica inscriptione gaudens." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály (Fegyvertár), ltsz.: 55.3244 Pisztoly, keréldakatos elsütőszerkezettel, két egymás alatt elhelyezkedő, elöl hengeres, míg a esőfarnál nyolcszögletűvé váló csővel. A nagyméretű lakatlemezen kettős elsütőberendezés látható. A barna faágyazatot vésett díszű csontlemezekkel keretezett vadász- és növényi motívumok ékesítik. Az ágyazat legfontosabb díszítőeleme eg}' lovas, aki vadászkardjával egy vadkant döf le. A fenti jelenet mellett gyalogos vadász és vízi madarak is megfigyelhetők. Az ágyazat alsó részét indák és növények díszítik. A nagyméretű indákkal díszített markolatgomb fő motívuma egy aranyozott bronz oroszlánfej. K. S. T. Kalmár 1971, 221; LuGOSi JÓZSEF-TEMESVÁRI FERENC: Pisztolyok. Budapest 1989, 15. kép; Kovács 1999, 41. kép. 189. Vadász számszeríj 16. század Németország Acél, csont; h.: 61,5 cm, sz.: 61 cm Inv. Arm., 35. sz.: „Arcus balistarius antiquissimi operis cum nervo e filis cannabinis contexto, cuius manubrium ligneum varus figuris super osse albo elaboratis ornatum est." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Főosztály (Fegyvertár), ltsz.: 54.2105 Számszeríj acélíwel és vésett díszű csonttal borított törzszsel. Az acélív belső felét maratott vadászjelenet borítja, vadászkutyák nyulakat hajtanak, indákkal és virágokkal keretezve. Csonttal borított törzsének bal és jobb oldalán vésett díszű haditrófeák sorakoznak. Elsütőszerkezete diós-mogyorós, nyílvessző-lefogóval és állítható irányzékkal is rendelkezik. A törzs alsó részét akantuszlevelek, egy ördögfigura és egy mezítelen női alak díszíti. Az itt elhelyezkedő elsütőszerkezet gyorsítóval van ellátva. A törzs bal oldalán, egy ágyú melletti dobon feltehetően a készítő SN névmonogramja figyelhető meg. Az acélív bandázsolása eredeti állapotában maradt meg, a számszeríj idege is ép, noha már közel két évszázadot töltött el a Nemzeti Múzeum falai között. K. S. T. Kalmár 1971, 142; Kovács 1999, 52. kép. 190. Tőrkard 16. század Mantova, Giorgio Ghisi (1520-1582) Acél, fa, aranyozott ezüst; h.: 101 cm, a penge szélessége: 2 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 71. sz.: „Georgii Guisii magni Galliarum mareschalli pugio vetustus miri operis, laboré florentino, scilicet figuris et ornatibus diversis ex argento, ferro superinductis, exornatus. Opus ad finem seculi 15-ti referendum. Figuráé haec, praeter insignia gentilitia a Sirenibus sustentata, inseriptionem item nominis admodum parvis caracteribus, infra Victoriam tubám inflantem in cruce manubrii sitam, potissimum heroes romanos et eorum trophaea exhibent. Ferrum ipsum tarn in capulo, quam pugione inauratis ductibus ornatum est. Longus spitamarum 6."
