Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

Eüßßök 146. Függő (?) töredéke, lanton játszó nő alakjával 16. század utolsó harmada Dél-Németország (?) Arany, almandinokkal, gyémántokkal, színes zománccal; m.: 4,2 cm, sz.: 3,7 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Pig., 229. sz. „Statua aurea pretiosa Genii Musices ex auro obriso, encausto albo, viridi et ceruleo eleganter tinctae, et in ara sedentis, cui a dextro adstat cervus cornibus elatis instructus, et naturalis colons encausto tinctus. Aram hanc pretiosam tam a dextris, quam sinistris duae columnae, quibus adamantes octo inserti et preüosi duo uniones superpositi sunt; gradum \'ero inferiorem sex maiores, iidemque pretiosi viroris rubini auro insiti décorant; genua perinde duobus rubinis contecta sunt. Labor hie absque dubio seculi 16" artificibus italis aut gallis tribuendus foret, ni sub basim posita inscriptio: DAS • GEHÖRE. Augustanum aut Norimbergensem artificem proderet. Per Isaacum Totes pro monilibus novioribus a família Csákyána in florenis ducentis quinquaginta cambiatum. Pondérât aureos decern et quindecim décimas sextas. (10 15/16)" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Pig. Jank. 229 146 Arany, boltozatos fülkében, gyöngyös végződésű, sorosan foglalt rubinokkal díszített oszlopok között álló plasztikus, ronde bosse zománcos, lantot pengető női alak, mögötte jobbra ugyancsak ronde bosse zománcos szarvas. Az antikizáló öltözékű figura combját két zárt tokos foglalatú rubinkő díszíti. A kompozíció ívelt elejű „talapzaton" áll, melynek peremét soros, zárt foglalásit rubinkövek díszítik. A kis talapzat alsó részén majuszkulás felirat: „DAS GEHÖRE". Bár töredékes, de igen kvalitásos munka, mely valószínűleg egykor egy nagyobb ékszer, valószínűleg függő középtagját alkotta. (A téma és a felirat elhelyezése alapján mindazonáltal elképzelhető, hogy nem ékszer, hanem díszbútor, Kunstschrank alkatrésze volt a szépmívű töredék.) A 16. század irodalmi művekben, grafikákon, ékszereken és ötvösműveken is gyakorta megformált, népszerű témája volt az öt érzék. Ezek sorába illeszkedik a hallást megszemélyesítő, hangszeren játszó alak. A finom munkára viszonylag korán felfigyelt a szakma; partikula volta ellenére kiállították az 1884-es nagy ötvösmű tárlaton is. A ronde bosse figura és a keretelés öntött technikával készült, ebből következik a töredék méretéhez viszonyított viszonylag nagy súlya. A 16. század utolsó harmadában készültek azok az ékszerek, melyeken a gazdag, színes drágakő és zománcdísz általában mozgalmas, erős plaszticitású formálással társult. A különböző technikák összeegyeztetésére találhatták ki az ötvösök azt az eljárást, hogy a kőfoglalatokat külön megformált egységként illesszék a zománcozott - tehát kiégetett - keretbe. A 16-17. század fordulóján a keret egyre inkább a foglalatsorokat, más, külön zománcozott alkatrészeket tartó hátlappá alakult (vö. 151. sz.). A „DAS GEHORE"-feliratos töredék maga is kompozit mű: a figurát szegélyező oszlopok kis csavarokkal vannak hozzáerősítve az architekturális háttérkerethez. A töredék hátoldalán látható kis csapok egykor az egész kompozíció beillesztését szolgálták egy - valószínűleg öntött és zománcozott - keretbe (vö. CHADOUR, ANNA BEATRIZ-JOPPIEN, RÜDIGER: Schmuck. Köln 1985, I, 211-214). Ilyen technikával állították össze a Jankovich-gyűjtemény egy másik művét, a Jankovich által Bakócz Tamás egykori tulajdonának tartott szép kis keresztet (159. sz.). K. Er. Pulszky 1884, III. terem, 4. szekrény, 27. sz., 56-57; Pulszky-Radisics 1885, II, 69. 147. Függő Patrona Hungáriáé-ábrázolással 16-17. század fordulója Dél-Németország (?) Arany, rubinokicai, gyöngyökkel, színes zománccal; m.: 10,6 cm, sz.: 6,8 cm Korábban Viczay Mihály tulajdonában. Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Orn., 127. sz.: „Altare votivum aureum, exhibens patronam Hungáriáé ceruleo amictu decoratam, in throno, rubinis et unionibus exornato sedentem, quam quatuor rubini maiores auro fastigiato et nigro encausto tincto inpositi, cingunt. Subtus collocatur Cherubinus, ex quo unió solito maior dependet. Altare ipsum eleganti laboré constructum omnis generis colorem varietate ornatum est. Fastigium altaris haec inscriptio »PATR. hVNGARIE« decorat. Opus hoc pro Emerico Losi, Archiepiscopo Strigoniensi