Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - II. KINCSTÁR

azonban, mérete alapján feltehetőleg nem férfiviselet része volt (hacsak nem a kisujjon), s jelenleg egykori fejedelmi tulajdonosának kiléte meghatározhatatlan. K. Et. ROSENBERG, MARC: Das Zellenschmelz. Frankfurt a. M. 1922, 14., 25. kép; HLATKY MÁRIA: A magyar gyűrű. Budapest 1938, 12-13; GEREVICH TIBOR: Magyarország románkori emlékei. Budapest 1938, 245., CCLXI/T. kép; Kovács 1974, 12-13., 4/a. sz.; DEÉR, JOSEPH: Die Heilige Krone Ungarns. Wien 1966, 60., 89. kép; H. Kolba-T. Németh 1973, 6, 33., 1. kép. 144. Pávás palástcsat 13. század közepe Aranyozott ezüst, öntött, vésett, cizellált; átm.: 13,3 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Arm., 141. sz.: „Elegáns fibula vetusta argentea, auro copioso supcrinducta, formae rotundae, saeculum 13-tium redolentis; habens extremitates prominentes 12, quibus totidem lapides colorati olim inserti fuisse apparent. Pars interior ornata est transparentibus lemniscis, inter quos quatuor pavones cristati dignoscuntur: interior vero fibulae huius circularis pars 11 stellis perinde inauratis decoratur, quarum in medio totidem uniones, qui iam nunc ob antiquitatem calcinati sunt, visuntur. Lingua huius perinde argentea bene inaurata est. Pavones hi donum fuisse muliebre innuunt. Fibula haec pro lorica vexilliferi destinata fuisse videtur. Inventa in possessione Bajna Co(w«)t(«)tus Strigoniensis anno 1808." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: 57.19.C E palástcsat állítólagos bajnai eredete és a Jankovichg}TÍjteménybe tartozása mindeddig közöleden, jóllehet a tárgy széles körben ismert. A nagyméretű, súlyos karikacsat aranyozott ezüstből készült, alapjához kívül hat nagyobb és hat kisebb négyszögletes kiszögellés tartozik, melyekhez eredetileg ékkövek és rozettás gyöngytartó elemek kapcsolódtak, míg belül all eredeti gyöngytartó elem megmaradt, a gyöngyök maradványával és hosszú csattüskével. A félhengerszerűen domború áttört inda között négy páva helyezkedik el. A karikacsat a 13-14. század folyamán nagyon elterjedt ékszertípus Nyugat-Európában, számos példányát ismerjük Magyarországról is. A tárgy eg}' IV. Béla kori, Magyarországgal is többször kapcsolatba hozott tárgycsoport legjelentősebb hazánkban előkerült darabja (továbbiak: az ún. budapesti lelet két korongja - MNM, ltsz.: 1896.43.1-2, illetve a Zichy-gyűjteményből származó korongok - MNM, ltsz.: 55.426 és IM, ltsz.: 54.1555). Ennek köszönhető idézése a krakkói koronakereszt által kiváltott számos vitás kérdés próbaköveként. Lotte Kurras számára ugyanis ez a csoport bizonyítja a krakkói koronák és a hozzá kapcsolódó tárgyak magyar eredetét. Jóllehet Kurras érvelését Deér József már a német szerzőnő könyvéről szóló recenziójában is hiányosnak találta, elképzelhető, hogy mégis érdemes újra fontolóra vennünk azt. A körülmény, hog}' e tárgyak nemcsak a magyar uralkodókkal hozhatók ilyen vag}' olyan módon kapcsolatba, de itteni készülésük kérdése is mindmáig nyitott, annak a tünete, hogy a 13. század közepére egy többpólusú nemzetközi udvari stílus kezdett kialakulni, melyben nem mindig IX. Lajos párizsi udvara volt az egyedüli mintakép. A problémát még összetettebbé teszi néhány hasonló stílusú, skandináv lelőhelyei ékszer előkerülése (London, Victoria and Albert Museum). Ebben az esetben a kutatók hajlamosak nagyon késői, 15. századi datálásra is, hasonlóan Pulszkyékhoz, akik a pávás palástcsat durva megmunkálása miatt döntöttek ilyen késői időpont mellett. Bajnáról mind római, mind középkori lelet nagy számban került elő, amit az utóbbi esetben az udvar közelsége magyaráz. E tárgyak magyar eredete mai tudásunk szerint is az elképzelhető lehetőségek közé tartozik. K. Et. Bock 1867, 103-104; Pulszky-Radisics 1885, I, 85-86; KuRRAS, LOTTE: Das Kronenkreuz im Krakauer Domschatz. Nürnberg 1963, 93., 32. kép; DEÉR, JOSEPH: Lotte Kurras: Das Kronenkreuz im Krakauer Domschatz ... [Recenzió] In: Kunstchronik 17 (1964), 350; KOVÁCS EVA: Két 13. századi ékszerfajta Magyarországon. In: AH 1 (1973), 83., 25. kép; Kovács 1974, 33., 43. sz.; LOVAG ZSUZSA: A magyar viselet a XI-XIII. században. In: AH 2 (1974), 398., 16. kép; Héjjné 1976, 8., 8. kép. 145. Korongpár kétfejű sassal 13. század vége Aranyozott ezüst, filigrándrót, ametiszt, ékkő; átm. egyenként: 12 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből.