Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)
KATALÓGUS - II. KINCSTÁR
78a 78b pított gömbös végű botot tart. A balján álló, hasonló, sima kalapot viselő kisfiú (?) a jobb kezében tartott zarándokkagylót feléje nyújtja. A nőalak feje kalapostul, kendőstül leemelhető, teste üreges. A talpperemen jelzett. Rosenberg a bécsi Rotschild-gyűj te menyből (399/a-b), illetve a császári ház gyűjteményéből (399/e-f) említ hasonló zarándokpárt ugyanettől a mestertől. Utóbbi darabok fotóinak tanúsága szerint a figurák kezében egykor a zarándokbottal együtt olvasófüzér is lehetett, a férfi baljában tartotta a kutya zsinóros pórázát, és a kulacshoz kis fedél is tartozott (az analógiákhoz vö. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 7 [1888], Reg. 5556. [egy 1596-ból való inventárium bejegyzése]; ILG, ALBERT: Album von Objecten aus der Sammlung kunstindustrielleler Gegenstände des Allerhöchsten Kaiserhauses. Arbeiten der Goldschmiedeund Steinschlifftechnik. Wien 1895, XXII. tábla; KRIS, ERNST: Goldschmiedearbeiten des Mittelalters, der Renaissance und des Barock, I. Arbeiten in Gold und Silber. Wien 1932, 73-74. sz., 48. tábla). P. I. Jegyeihez: Rosenberg 127 (?) (városjegy, 1576-1583 [?]), 399/c-d (mesterjegy és tárgy); Seling 1980, III, 20. sz. (?) (városjegy, 1590-1595), 936. sz. (mesterjegy, tévesen, tükörfordítottan közölve) Rómer 1873, 55., V. terem, IX. szekrény; Varjú 1928, 28., Kabinet II, Schrank II; Augsburg 1980, II, 757-758. sz. (MÜLLER, HANNELORE) 79. Teve alakú díszedény 1590-1595 között Augsburg, Christoph Erhardt (mester 1565-től, |1604) Aranyozott ezüst, trébelt, poncolt, vésett, öntött; m.: 22,5 cm, talpátm.: 7,8-13,2 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Poc., 82. sz.: „Poculum in forma Cameli argenteum, ex integro bene deauratum, cuius gibbo Arabs froenum catenatum tenens insidet. In cespite varia reptilia et testudines gradiuntur. Orificium hius tarn in collo quam tergore patet; at nullum est sive possessoris sive artificis indicium; tute tarnen ad seculum 16-tum, similia aestimans, referri potest. Pondérât semiuncias triginta quatuor et medium (34 l Aj" A MNM-ből 1936-ben került át az IM-ba. Budapest, Iparművészeti Múzeum, Otvösosztály, ltsz.: 19.156 Trébelt, növényekkel és csúszómászó állatokicai borított, ovális domború talpon elülső jobb lábát felemelő teve alakja, poncolt és vésett szőrzettel borítva. Nyaka a fejével, valamint szőrrel borított púpja a rajta lovagló, baljában láncos kantárt tartó kisgyermekkel együtt leemelhető. (A kis tevehajcsár felemelt jobbjában egykor tartott bot elveszett.) A talpperemen elöl város- és mesterjeggyel jelzett. B. É. Jegyeihez: Rosenberg 127 (városjegy), 366/d (mesterjegy); Seling 1980, III, 19. sz. (?) (városjegy), 763. sz. (mesterjegy)
