Mikó Árpád szerk.: Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1)

KATALÓGUS - I. FESTMÉNYEK ÉS FARAGVÁNYOK

után készültnek mondja. Jakob Matthias Schmutzer bécsi festő és metsző híres művészcsaládból származott. Apja, Andreas Adam Schmutzer jó nevű metsző volt. Jakob a bécsi Akadémia elvégzése után előbb festőként és építé­szeti rajzolóként működött Pozsonyban, majd 1762-től több évig Párizsban tanult Georg Johann Wille udvari rézmetsző mellett. Itt sajátíthatta el azt a tudást, amely­nek birtokában hazatérte után a frissen alapított Kupfer­stecher- und Zeichnungsakademie igazgatójává nevezte ki az uralkodó, Mária Terézia. Ettől fogva élete végéig ud­vari rézmetszőként és a bécsi Akadémia tanáraként dolgo­zott. Életművének nagyobb részét a reneszánsz és a ba­rokk nagy mestereinek (Rubens, Maulbertsch, Pietro da Cortona, Guido Reni, Jean-Baptiste Greuze, Tilborch, Ruthardt, Liotard) festményei után készített metszetek alkotják (vö. Wurzbach XXX, 344-352; Th.-B. XXX, 184-185). A Szépművészeti Múzeum Grafikai G)áíjteményében azonban taláható egy karakterfej-soro­zata, amely Schmutzer önálló invenciójának bizonyítéka. Az 1801-1802-re datált 16 lapos sorozatban J. M. Schmutzer különböző korú férfiak, nők és gyermekek arc­kifejezését, lelkiállapotát ragadta meg. A fejek beállítása, jellegzetes arckifejezése, a kompozíció ldvágata és arányai szembetűnő hasonlóságot mutatnak „Ciliéi és Hunyadi" képmásaival. J. M. Schmutzer életműve feldolgozatlan, metszeteit és festményeit sem reprodukálták. A Szépmű­vészeti Múzeum karakterfejei alapján azonban elképzelhe­tőnek tartom, hogy pasztellportréink talán e metszet­sorozat ma is lappangó lapjai után készültek. R. O. PEREGRINY JÁNOS: A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának leíró lajstroma. Budapest 1900, 372., 19-20. sz.; Peregriny 1909, 446, 344, 943. Szobrok 48. Női portré 2. század Róma Fehér márvány, két különböző darabból összeállítva; m.: 50,5 cm Jankovich Miklós gyűjteményéből; a gyűjtő özvegye, Hauch Rozália ajándékozta a MNM-nak 1846-ban. 1943-ban került a MNM-ból a SzM-ba. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény, ltsz.: 8427 WOLLANKA JÓZSEF: Crispina császárné mellszobra. In: Közlemények a Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárából 1 (1916), 8-16., III-VIII. táblák. 49. Mária a gyermek Jézussal 1335 körül Andrea Pisano (1290-1349) vagy műhelye Fehér márvány; m.: 31 cm Jankovich Miklós első gyűjteményéből. Inv. Imag., 16. sz.: „Statua elegáns B. M. Virginis Iesulum sinistra manu sustentantis, stolata, ex marmore carrarensi, duplici basi (una alba, altera rubra marmorea) insistentis, semi alterum pedem alta." A MNM-ból 1936-ban került a SzM-ba. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Régi Szobor Osztály, ltsz.: 7167

Next

/
Thumbnails
Contents