Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - I. Figurák és kulisszák - A korai festmények (Z. A.)

4. ABA-NOVÁK VILMOS Hanák József arcképe, 1922 József Hanák's Portrait, 1922 Olaj, vászon; 95 x 75 cm J. b. I.: ABA-NOVÁK - 22 Magántulajdon Kiállítva: 1962 MNG 22.; 1963 Varsó 5.; 1963 Prága 5.; 1963 Kassa 5. Irodalom: művészeti Főiskolán. Az Idrányi-portré óta eltelt három évben Aba-Novák stílusa megváltozott, az egyre oldottabb fénykezelés jóvoltából arcképein egyre inkább a festői értékek nyertek teret. Aba-Novák képein az időközben külföldre távozott progresszív művészek, a magyar avantgárd előző generációjának a hatása is érezhető. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után emigráló Berény Róbert műtermébe fiatal művészek költöztek be, ősztől Korb Erzsébet és Patkó Károly mellett Aba-Novák is itt dolgozott. A nála hét évvel idősebb Berény a Nyolcak második kiállításának évében festette Weiner Leó arcképé\, a hasonló felfogású port7. UITZ BÉIA: Hevesy Iván, 1918.JPM rét több mint egy évtized választja el Aba-Novák művétől. Közelebb esik Aba-Novákék színrelépéséhez a Fiatalok működése, a Berénnyel egyidős Uitz Hevesy Ivánportréja nem sokkal korábban, 191 8-ban készült. A húszas években Patkó, illetve Korb kiállításáról is beszámoló műkritikus háta mögött redőkben aláomló drapéria húzódik, a vaskos fej félig sötétbe borul. A beállításon túl mindhárom képben közös az elmélyedő, befelé koncentráló lelkiállapot, a lehajtott fejjel ellentétben a felhúzott-szétnyíló karok viszont - akárcsak Idrányinál aktivitást sugallnak. Berénynél a széles, nagy foltok dominálnak, Uitz képét ritmikusan hullámzó formák ?ÉNY RÓBERT: Weine. Leó arcképe, 1911. MTA