Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - I. Figurák és kulisszák - A korai festmények (Z. A.)

5. KORB ERZSÉBET Ulő nő, 1921 körül Seated Woman, ca. 1921 Olaj, vászon; 92,5 x 1 1 1 cm J. b. I.: Korb E. MNG Itsz.: 58.94 T Vétel Molnár Dezsőnétől 1958-ban Kiállítva: 1923 Ernst XXVI. 71. (?) Irodalom: Zwickl 1993. 210. R: 26. kép tagolják, Aba-Nováknál az érzékenyen modellált felületek taktilis értékei kerülnek előtérbe, de a markáns fényárnyék effektusok mindegyik esetben heroikussá növelik a figura kat. Hanák Józsefére emlékeztető pózban, félrebillentett fejjel, szék karfáján könyökölve jelenik meg előttünk Korb Erzsébet Ulő nője, de míg Aba-Novák egyszerű ruházatú modellje nádszékben foglal helyet, addig a kosztümös nő faragott díszű székben trónol, a sejtelmesen fénylő tájháttér pedig Szőnyi Kettős poOéjának szelíd, fénykoszorús lankáira rímel. Korb festményének előképeit egyfelől reneszánsz kompozíciókon, másfelől Uitz Béla tízes években festett monumentális nőalakjaiban találhatjuk meg, és bár azok hétköznapi szituációk keretei között bukkannak fel, alakjukat magasztos nyugalom járja át. Az Alteregónoz hasonlóan ez a mű sem arckép, az individuális vonásokat nélkülöző nőalak stilizáltán régies öltözékével Korb Erzsébet jelképes figurái közé tartozik. A kép témája és címe nem azonosítható be egyértelműen, talán az 1923-as Ernst AAúzeum-beli kiállítás Jövendő című műve lehet. Korb irodalmias szimbolizmusa a korai képeken újszerű festésmóddal párosul, a sötét tónusú, telített, lokális színek tömör és zárt formákat burkolnak. Ez idő tájt a Szőnyikör negyedik tagja, Patkó Károly is festett egy kifejező pózú nőalakot, de Korb képének szimmetrikus háromszög sémába szerkesztett statikus alakjával szemben az ő megcsavart, dinamikus figurája nem időtlen nyugalmat áraszt, inkább egy időpillanat művi kimerevítése. A színhely - Szőnyi és Aba-Novák képeihez hasonlóan - drámai megvilágítású, szűk kivágatú zárt tér, amelyban jól érvényesül a korai Patkó-művek figuráira 9. UITZ BELA: Ülő nő, 1918 JPM 10. PATKÓ KAROLY: tanulmány, 1921 Magántulajdon