Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

KATALÓGUS - I. Figurák és kulisszák - A korai festmények (Z. A.)

külhetett meg az átfestéstől, mert Idrányi üres vásznat ajánlott fel érte cserébe. Aba-Novák korai, monumentális festményei a sommázó formaadásra és az erőteljes fény-árnyék kontrasztokra épülnek. Ebben az időszakban gyakoriak az álló, sokszor kifejezetten keskeny formátumú képek, és a portrék között kezdettől fogva kiemelt szerepet játszanak a térdképek. Az előképek közül Ferdinand Hodler hatása Aba-Novák több korai művén felfedezhető, de a tízes években a Műcsarnokban is találkozhatott hasonló felfogású portrékkal, mint például Frank Frigyesnek az 1916-os Tavaszi tárlaton bemutatott, a Művészetben is reprodukált festményével. Az üres, semleges háttér világosabb síkja előtt magasodó sötét ruhás férfiportrék kifejező fej- és kéztartásukkal visszafojtott energiát, várakozó tettrekészséget sugároznak. Az ábrázoltak köre Aba-Nováknál is elsősorban a barátok, pályatársak, illetve családtagok köréből került ki, míg azonban Szőnyire a kettős arcképek-önarc5. FERDINAND HODLER: Férfiportré (Gaston Carlin miniszter portréja), 1905 Kunstmuseum, Bern 3. ABA-NOVÁK VILMOS Idrányi Tibor arcképe, 1919 Tibor Idrányi 's Portrait, 1919 Olaj, vászon; 140 x 70 cm J. b. I.: ABA-NOVÁK - 19 Magántulajdon Kiállítva: 1962 MNG 8. Irodalom: B. Supka I960. 23., 100. R: 1. kép; P. Szűcs 1985. 419. képek maradtak jellemzőek, addig Aba-Novák modelljei műtermi közegben, egyedül maradnak. 1922-ben Aba-Novák ismét egy festőkollégát, az akkor még csak 1 9 éves Hanák Józsefet festette le, aki egy évvel korábban kezdte meg tanulmányait a Képző6. FRANK FRIGYES: Báró Schönau M. arcképe, 1915 körül. Lappang