Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZWICKL ANDRÁS: Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia-festészete

ben festett Szőnyivel, Aba-Novó.kko.1, Patkóval és Varga Nándor Lajossal (Nagy Imre 1983. 67.). Aba-Novák és Patkó 1919-ben egy műteremben dolgozott Korb Erzsébettel. Egyesek katonaként barátkoztak össze, mások Nagybányáról ismerhették egymást, illetve később, a húszas évek elején az Olgyai-osztályban találkozhattak egymással. 1 3 Igy például Szőnyi elsősorban Gresham-körös, Aba-Novák „római iskolás", Paizs Goebel pedig „szentendrei" korszakukban készült műveik révén ismertek. 1 4 Lyka Károly a korra visszaemlékezve a beszédes Kínai fal mögött címet viselő fejezetben ír a magyar művészet háború utáni elzártságáról (Lyka 1956. 15.); és ezt később, a Szőnyi-kör tárgyalása során külön hangsúlyozza: „Szőnyi és Aba Nóvák nevével szorosan kapcsolatos egy sajátszerű stílusmozgalom, amely visszanyúlik e két művész fiatal éveibe, olyan időkbe, amikor még el voltunk zárva a világtól, és minden újabb művészi törekvésünk endemikus, itthon született volt." (Uo. 55.) 15 A neósoknál jelentkező Árkádia-témáról: Passuth Krisztina: Neósok: Kelet- és közép-európai analógiák. In: Jurecskó 1992. 53-54. 16 Sümegi 1996. Iványi Grünwald monumentális munkái, aktkompozíciói nemcsak stílusukban, hanem témaválasztásukban is a szecesszió hatását tükrözik, és Kernstok, illetve Pór kompozícióival is párhuzamba állíthatóak. Figyelemreméltó, hogy Iványi Grünwald a tízes, Kernstok és Pór a húszas években szintén egyfajta neoklasszicista stílusban alkottak. 17 A Hetek néven is ismert Fiatalokról önálló, összefoglaló mű nem született, a legfontosabb információk az aktivizmusról, illetve az egyes művészekről szóló monográfiákban találhatóak meg (Szabójúlia 1971 ; Szabó Júlia 1 98 1 ; Bajkay 1 987; Mezei 1984; Kovalovszky 1976; Várkonyi 1997. Részletesebben tárgyalja a Fiatalokat doktori disszertációjában András Edit (Schönberger Armand [1885-1974] munkássága, Ph.D. értekezés, ELTE, Budapest, 1997. 27-39.) 18 1916-os katalógusukban arról írtak, hogy egyfajta „akademizmus felé" törekednek, egy évvel később ennek az „új akadémiának" az eszméjét fejtették ki. A Tavaszi kiállítás címet viselő bevezető szövegben „egyik résztvevőjüktől" idéznek (A Nemzeti Szalon Tavaszi Tárlata. Kat. 1916. 3-4.), illetve az I 91 7-es Nemzeti Szalon-belí csoportkiállítás katalógusának aláírás nélküli bevezetője [Elöljáróba. 3-4.). 19 Kállai Szőnyiékkel kapcsolatban nem használja az „újklasszicizmus" megnevezést, a fejezetben azonban többször szó esik a „reneszánszról" és az „akadémiáról" (Kállai 1925. 72., 74., 75., 76. ). 20 Uitz Szőnyire gyakorolt hatása kezdetektől fogva rendszeresen megjelenik a szakirodalomban (Kállai 1925. 74.; Genthon 1935. 258.; Gombosi 1984. 67.; Végvári 1962. 6.; Korner 1963. 8-9.; B. Supka 1966. 11.; Korner 1968. 77.; Németh 1968. 77. ; Pataky 1971. 6.), ugyanakkor Genthon egy másik helyen megjegyzi, hogy „nem lenne helyes túlbecsülni" ezt (Genthon 1957. 9.). Uitz mellett Nemes Lampérth hatását is többen megemlítik (pl. Barcsayjenő: Nagy Imréről. In: Nagy Imre 1983. 393.). Szőnyi a Képzőművészeti Főiskola esti szabadiskoláján, amelyet 191 1-től látogatott, megismerkedett Uitzcal és Kmettyvel (Végvári 1962. 17.); Uitzot Aba-Novák is személyesen ismerhette, ugyanis tanulmányai kezdetén, az 1913/1914-es tanév első félévében Uitz még a főiskola beiratkozott hallgatója volt. 21 Kállai 1925. 75. 22 Szőnyit 1920 áprilisában zárták ki a Képzőművészeti Főiskoláról, mivel „a bizottság magyarság, nemzethűség szempontjából kifogásolta és nem igazolta". (MNG Adattár 18146/1969) 23 Kállai 1925. 74. 24 A Szőnyi-kör stílusának kialakulásában Korb Erzsébet szerepe sem elhanyagolható, sőt Lyka szerinf az ő „nagy kompozícióin tűnt fel az új stílus" (Lyka 1956. 56.); Újvári Lajos festőművész szóbeli közlése alapján maga Szőnyi is Korbnak tulajdonította a stílus „létrehozását". 25 Korb Erzsébet a főiskolai anyakönyvek alapján Glatz Oszkár, majd az utolsó félévben Réti István tanítványa volt, de monográfiájában Genthon megemlíti, hogy Iványi Grünwaldtól, Körösfőitől és Lohwag Ernesztintől is tanult, és az Alterego című kép kapcsán a gödöllői iskolát is megemlíti (Genthon 1 928. 5., 15.). Lázár Béla szerint Körösfői volt Korb „első mestere" (Lázár Béla bevezetője, in: 1927 Ernst LXXXIX. Kat. 4.), aki többek között a Korb Erzsébet apja, Korb Flóris által tervezett Zeneakadémia freskóit festette (1907). 26 Számos szerző a kezdetektől nap|ainkig Szőnyit Olgyai-tanítványnak tartja, noha már Elek Artúr összefoglaló tanlmányára (Elek 1925) reagálva ezt maga Szőnyi cáfolta (MNG Adattár 12547/55); ezúton is megköszönöm Szabó Júliának, hogy felhívta figyelmemet a levélre. Elsők között Pataky Dénes említi meg, hogy Szőnyi nem volt Olgyai-tanítvány (Pataky 1971 . ó.). 27 Lőrinczy Szabolcs visszaemlékezéseiben arról ír, hogy 1 9 1 9 októberében vagy novemberében látogatta meg a Berény-műteremben dolgozó Korbot, Patkót és Aba-Novákot (MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattár MDK-C-II-1 80/5); ez a műterem, amelyben Berény rövid életű szabadiskolája is működött, Korb Erzsébet szüleinek házában volt (Topor 1991. 34.). 28 Aba-Novák írásos jegyzetei is azt támasztják alá, hogy már Olgyaihoz kerülése előtt kísérletezett sokszorosított grafikával (B. Supka 1966. 26.). 29 A kivételek közé tartozik Nagy Imre és Derkovits Gyula, akik már 1920-ban részt vettek kiállításon. Kiállítási szerepléseivel hosszú ideig Szőnyi járt az élen: a Szinyei Társaság 1922-es első kiállításán négy művét mutatta be, 1925-ben a Társaság által díjazott művészek kiállításán tizenöt, a KUT második kiállításán pedig három munkájával szerepelt. 30 Az évtized első felének kiállításain a Nemzeti Szalonban önállóan, egy-két művel szinte csak Paizs Goebel fordult elő, Jeges és Deli a „bicskei művésztelep" keretében vett részt nagyobb kollekcióval; Johan Hugó és Deli Antal 1924-ben egy-egy csoportkiállítás keretében hetvennél több művüket mulathatták be a közönségnek. Noha a Szinyei Társaság 1 920-ban alakult meg, első kiállítására csak 1922-ben került soi, a második kiállítását pedig 1926-ban rendezték meg, és mivel mindkettőn csak a „művészlagok" vettek részt, így a fiatal generációt egyedül Szőnyi képviselte. Aba-Novák 1928-ban lelt a Szinyei Társaság tagja. A társaság az általa díjazott művészek 1925-ös első bemutatását követően a Nemzeti Szalonban a fiatal tehetségek számára évente megrendezte a Tavaszi Szalont, ezen a neoklasszicista törekvéseket képviselő fiatalok közül szinte mindenki jelen volt. A régebbi alapítású, konzervatívabb egyesületekben is találkozunk neoklasszicista fiatalokkal: a Kéve művészcsoportban többek között Paizs Goebel, Deli, Korda és Barcsay nevével; az 192 l-es alapítású Paál László Társasággal Jeges Ernő állított ki. 31 Az Ernst Múzeumban 1 922-ben grafikáival Aba-Novák és festményeivel Jeges Ernő, 1923-ban Deli Antal, illetve Korb Erzsébet lépett a közönség elé, 1924-ben pedig Szőnyi gyűjteményes kiállításával az egész múzeumot egyedül töltötte meg. Ezt követően különböző csoportkiállítások keretében a többi neoklasszicista fiatal - akár többször - is felvonult nagyobb anyaggal (Patkó, Paizs Goebel, Barcsay, Varga Nándor Lajos, Tarjáni Simkovics Jenő). 32 A Helikon Galériát Bálint Jenő nyitotta meg 1922-ben Dénes Lajossal, a KUT folyóirat későbbi szerkesztőjével, a „kiállító szalon" 1923-ig működött (kezdetben a Dohány utca 44., majd 1922 októberétől a Váci utca 30. alatt); Bálint Jenő 19231 924-ben az Alkotás Művészház vezetője volt, amely a Kossuth Lajos utca 1 1 . félemeletén működött. 33 A Belvedere fennállása alatt (1921-1924) több olyan művésznek rendezett kiállítást, akik ebben az időszakban neoklasszicista törekvéseket képviseltek: 1922 végén Derkovitsnak, 1923 elején pedig Jándinak - Patkóhoz hasonlóan Schönbauerrel közösen - volt kiállítása itt. 34 Ezt követően a Mentor Könyvesbolt vette át a stafétabotot, amely 1922-1930 közötti fennállása alatt az 1923 és 1925 közötti időszakban rendezett számos olyan grafikai kiállítást, amelyen a neoklasszicizmus fiatal képviselői vettek részt, többek között Szőnyi, Aba-Novák, Patkó, Tarjáni Simkovics, Derkovits (Csaplár 1996). 35 A pécsi Múzeum Galériában 1997-ben megrendezett Utak Árkádiából Utópiába című kiállításhoz kapcsolódóan a Jelenkorban jelentek meg tanulmányok a Pécsi Művészkörről (Bajkay 1 997, Várkonyi 1997). A pécsi művészek már korábban is kapcsolatba kerülhettek a Fiatalok művészetével: Gábor Jenő 1911/1912ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, amikor Uitz is odajárt, 1912-ben pedig a kecskeméti művésztelepen tanult, amikor Kmetty ott dolgozott (Sümegi 1996. 28.).