Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - ZWICKL ANDRÁS: Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia-festészete

36 A Szőnyi-kör, illetve a Pécsi Művészkör tagjainak közvetlen, személyes kapcsolatára egyelőre nincsen konkrét adat, de valószínűsíthető, hogy ismerték egymást. Patkót Stefán Henrikkel 1914ben együtt vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ebben a tanévben itt tanult Gábor Jenő is; Patkó 1922-es Belvedere-beli kiállításán szerepelt egy Pécsi házak című rajz, Aba-Novák tulajdonában pedig fentmaradt egy korai Stefán Henrik-rajz. 37 A pécsiek budapesti jelenléte Németországból való visszatérésük után mutatható ki. Johan Hugó 1924-től többször szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatain, Molnár Farkas pedig két képével részt vett a KUT 1 925-ben megrendezett második kiállításán, azután felhagyott a festészettel, és a CIAM (Congrès Internationaux d'Architecture Modern) magyar csoportjának egyik vezetőjeként a két világháború közötti modern építészet egyik legfontosabb alakja lett. A pécsiek közül Gábor Jenő volt az egyetlen, aki ebben az időszakban nem jutott ki külföldre, az ő művészete a Szőnyi-kör tagjainak művészetéhez hasonló ívet írt le. 38 Derkovits-monográfiájában Korner Éva külön fejezetet szentel az Árkádia-festészetnek, amelynek előtörténetét és fejlődését Hans von Marées-tól, Cézanne-on és Puvis de Chavannes-on át egészen a Nyolcakig vázolja fel {Az Árkádia-festészet mint nemzetközi és előzmény és kortárs [sic!]. In: Korner 1968. 48-51 .). 39 A bicskei művésztelep Batthyány Gyula meghívására 1921-ben alakult (Bodonyi 2001 ), az itt készült műveket a következő évben a Nemzeti Szalonban mutatták be (1922 Nemzeti Szalon - Tavaszi); 1923-ban az Ernst Múzeumban jelentkeztek ismét a bicskei művésztelep alkotói (1923 Ernst XXV.). A művészek között negyedikként Parobek Alajos neve is előfordul, aki 1914-ben Szőnyivel, Patkóval és Pándyval egy időben - járt Nagybányán. 40 A művésztelep későbbi megalapítói közül már 1926-ban többen Szentendrén festettek: Jeges mellett többek között Heintz Henrik és Bánáti Sverák József. Az összes alapító tag Réti-növendék volt: Bánov5zky Miklós, Bánáti Sverák, Heintz, Jeges, Onódi Béla, Paizs Goebel, Pándy, Rozgonyi László. Egyébként Paizs Goebel és Bánáti Sverák a Képzőművészeti Főiskola Benkhard Ágost vezette miskolci művésztelepén is megfordult (Lyka Károly: Művészeti Krónika. MM 1929. 2. 115.) 41 1928-tól kezdődően többek között Berény Róbert, Szobotka Imre, Bernáth Aurél, Patkó Károly, Aba-Novák Vimos, Vörös Géza, Medveczky Jenő fordult meg Zebegényben. Elekfy Jenőné: Tizennégy nyár Zebegényben. Zebegény, 1970; Tóbiás Áron: Nyár Zebegényben. Móra, Budapest, 1982. 42 A felsőbányai művésztelepről: Murádin 1972. Terveik szerint régi barátjuk, Nagy Imre, akivel az évtized elején együtt tanultak az Olgyai-osztályban, szintén csatlakozott volna hozzájuk, de mire ő megkésve Felsőbányára érkezett, addigra ők már hazautaztak (Nagy Imre 1983. 1 19.). Kelemen emlékei szerint május 15-től október 10-ig tartózkodtak Felsőbányán (Kishonthy Zsolt-Murádin Jenő: Nagy Oszkár. MissionArt Galéria, Miskolc, 1993. 24.). 43 Az Aktalbumban (Lyka 1926b) Korbtól négy művet reprodukáltak, Szőnyi két, Aba-Novák, Patkó és Tarjáni Simkovics egy-egy művel szerepelnek. 44 Az 1925-ös év több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír: ebben az évben rendezte meg a mannheimi Kunsthalle a németországi új realista törekvéseknek címadó Neue Sachlichkeit kiállítást, Párizsban pedig a nemzetközi iparművészeti kiállítás szintén névadójává vált egy új - klasszicizáló vonásokat is felmutató - stílusnak, az art decónak. Ebben az évben a Szinyei Társaság nagy magyar kiállítást rendezett Londonban, és elindította a Magyar Művészet folyóiratot, amely első évfolyamában nemcsak az Aktkiállításról (Gerő Ödön: Az akt-kiállítás. MM 1925. 7. 369-392.) és a rézkarcoló nemzedékről közölt írásokat (Elek 1925), hanem az itáliai neoklasszicizmus két jelentős alakjáról, Ubaldo Oppiról és Felice Casoratiról (Alessandro de Stefani: Két fiatal olasz festő. MM 1 925. 6. 328-338.). 45 A felsőbányai nyár résztvevői, Aba-Novák, Patkó, Fonó, Kelemen és Bánk mellett Barcsay Jenővel, Medveczky Jenővel, Mattioni Eszterrel és Tarjáni Simkovics Jenővel bővült ki a művészek köre. 46 A Szőnyi-kör húszas évekbeli neoklasszicizmusának és a „római iskola" neoklasszizmusának viszonyáról: Zwickl 1999b, Szűcs 1999b. 47 Genfhon 1935. 270-273. 48 A húszas, illetve a harmincas évek neoklasszicizmusának elkülönítését először Korner Eva kísérelte meg (Korner 1963. 8-1 1 .), majd elsőként B. Supka Magdolna fogalmazta meg (B. Supka 1966. 51., 103.). Korner Éva Derkovits-monográfiájában (Korner 1968. 56-78.) önálló fejezetet szentelt a jelenségnek, és a „római iskola" monográfusa, P. Szűcs Julianna is határozottan elválasztja egymástól a kétféle neoklasszicizmust (P. Szűcs 1987. 36-38., ill. P. Szűcs Julianna: Az idézőjel csapdája. Néhány gondolat a római iskoláról. In: Uő: Az idézőjel csapdája. Magvető, Budapest, 1989, 5-39.). 49 A római iskoláról: P. Szűcs 1987, 1989; Zwickl 1998. 50 Kállai 1925. 77., 75., 76. 51 Genthon 1935. 271-272. A tanulmányt előkészítő tudományos kutatást a RSS (Research Support Scheme) 839/1996. sz. programja támogatta.