Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

PAIZS GOEBEL JENŐ (Budapest, 1896. június 4. Budapest, 1944. november 23.) Goebel Jenő a Paizs nevet újságíró bátyját követve később vette fel. Gyermekkori skarlátja következtében rosszul hallott, és sántítva, bottal járt. 1 91 5-1 91 ó-ban az Iparrajziskola üvegfestő részlegében tanult, 1 91 ó-tól 1 924ig a Képzőművészeti Főiskolára járt, először Zemplényi Tivadar, majd Réti stván volt a mestere, 191 ó-ban megfordult Nagybányán. 1921-től rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum és a Műcsarnok kiállításain. 1924 júliusában, tanulmányai befejezését követően Nemes Marcellösztöndíjjal Párizsba utazott, ahonnan 1925 decemberében tért haza. Itt a Grande Chaumière Akadémián tanult, 1924 végén majd 1925 márciusától novemberig a Barbizonban dolgozott. 1925 júliusában önálló kiállítást rendezett a párizsi Galerie du Zodiaqeban, ahol ötven munkáját mutatta be. 1925 márciusában a Szinyei Merse Pál Társaság által díjazott művészek első kiállításán, novemberben pedig a Kéve Művészegyesület XVI. kiállításán szerepelt. Franciaországból való hazatérése után, 1926 februárjában Nagybányára utazott, itt októberig dolgozott. A Szépművészeti Múzeum 1924-ben a Magyar ugar, 1927-ben a Nyári vihar után című képét vásárolta meg. 1927ben már Szentendrén festett, a következő év januárjában többedmagával megalakította a Szentendrei Festők Társaságát. 1 929-ben még Szőnyi neoklasszicizmusának hatását tükröző képeket festett, 1930-ban viszont fordulat következett be művészetében, temperaképei a metafizikus festészettel mutatnak rokonságot, az 1930-as években készült látomásszerű, fantasztikus művei a szürrealizmushoz állnak közel. PATKÓ KÁROLY (Budapest, 1 895. április 7. Budapest, 1941 . április 1.) Középiskolai tanulmányait a pesti főreáliskolában végezte, majd 1914-1 920 között a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakán tanult, később Réti István növendéke lett. 1913 és 1914 nyarán a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1914-ben eredeti nevét Paumkirchnerről Patkóra változtatta. Tanulmányait az első világháború szakította meg, 191 ó-tól teljesített katonai szolgálatot. 1919 tavaszán szerzett közép- és felsőfokú rajztanári oklevelet a főiskolán. 1919-1920 folyamán Berény Róbert Városmajor utcai műtermében együtt dolgozott Korb Erzsébettel és Aba-Novák Vilmossal. 1 922-1 923-ban továbbképzős művésznövendék volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezetése alatt álló Grafikai Tanszékén. 1922-ben nyílt festményeiből és rajzaiból első önálló kiállítása a Belvedere kiállítótermében. Ez évben jelent meg Lenkei Henrik Régi mesterek közt című kötete, melyhez a drezdai képtár festményeiről rézkarcmásolatokat készített. Elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíját, mellyel 1923-ban Itáliában járt, ahol a klasszikus művészetet és a reneszánsz mesterek alkotásait tanulmányozta. 1 924-ben újra Nagybányán dolgozott, grafikáit Mund Hugó és Pászk Jenő alkotásai mellett voltak láthatóak a művésztelepi kiállításon. Ujabb festményeinek és grafikáinak nagyobb kollekcióját az Ernst Múzeum termeiben mutatták be 1924-ben és 1927-ben. A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagjaként 1 924-től több alkalommal szerepelt a társaság itthoni és külföldi kiállításain, grafikai lapjait reprezentatív nemzetközi szaktárlatokon is bemutatták. 1 925 nyarán Aba-Novák, Bánk Ernő és Kelemen Emil társaságában Felsőbányán festett, itt készült képei közül a Szüreti pihenővel szerepelt a Műcsarnok reprezentatív Aktkiállításári. Grafikai munkáit Szőnyi István, AbaNovák és Tarjáni Simkovics Jenő rézkarcaival együtt állították ki a Magyar Rézkarcnyomó Műhelyben. 1927-ben párizsi tanulmányúton járt. 1927-1928ban többek között Aba-Novákkal, Barcsay Jenővel, Kelemennel, Mattioni Eszterrel és Tarjánival a Somogy megyei