Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

FÜGGELÉK - Életrajzok (Z. A., Zs. F.)

rézkarcokat készíteni, és ezt követően munkáival többször szerepelt a kisgalériák grafikai tárlatain, így például 1922 novemberében az Auróra Műkereskedelmi Rt. Magyar művészek rézkarckiállításán, 1923 márciusában az Alkotás Művészház Modern grafika című kiállításán. 1923 júniusában Derkovits feleségével együtt Bécsbe költözött. 1 924-ben részt vett a Hagenbund tavaszi tárlatán, 1925 februárjában pedig önálló kiállítása nyílt a Galerie Weihburgban, Budapesten 1925 májusában a Mentor könyvesbolt rendezett kiállítást festményeiből és grafikáiból. 1926 januárjában visszaköltöztek Budapestre, és ettől kezdve művei rendszeresen szerepeltek a hazai kiállításokon. 1926 márciusában a KUT harmadik kiállításán több képét mutatta be, az Elet és halál című festményét megvásárolta a Szépművészeti Múzeum. 1 927 márciusában részt vett a Nemzeti Szalon Tavaszi szalonján, áprilisban a KUT negyedik kiállításán és szeptemberben az Ernst Múzeum XCI. csoportkiállításán. 1928 végén a magyar kommunista párt bécsi vezetőinek kérésére elvállalta, hogy lakásuk illegális találkozóhely legyen, amelyet a párt támogatásával rendeztek be. 1 929 októberében Mészáros László szobrásszal közösen a Tamás Galériában rendezte meg gyűjteményes kiállítását. 1928-ban az /5/4 című Dózsa-fametszetsorozatot a Kommunista Párt megbízásából készítette el, de 1 930 elején megszakadt kapcsolata a mozgalommal. Derkovitsék anyagi helyzete ezt követően annyira megromlott, hogy 1931 augusztusában kilakoltatták őket lakásukból. A nélkülözések és a kiújuló betegség a művész korai halálához vezettek. Még ebben az évben az Ernst Múzeum rendezett emlékkiállítást műveiből. GÁBOR JENŐ (Pécs, 1 893. május 23. Pécs, 1968. szeptember 1 .| 1911 -ben érettségizett a pécsi főreáliskolában, nevét 1910-ben Ftacsikról magyarosította Gáborra. 191 1-1915 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Zemplényi Tivadar és Edvi Illés Aladár volt. A középiskolai rajztanári oklevél megszerzése után rajztanárként Liptószentmiklóson, Gyergyószentmiklóson, Szakolcán és Körmöcbányán működött. 1919 után a pécsi főreáliskolában, majd a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban tanított. Az 1 920-as években szoros kapcsolatban állt a Bauhaus Pécsről induló magyar tagjaival, Forbáth Alfréddal, Breuer Marcellel és Molnár Farkassal. 1925 óta a KUT, 1 926-tól az Új Művészek Egyesülele (UME) kiállítója volt. 1 926-tól tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának. Pécs város díját két alkalommal nyerte el (1935, 1938). Több külföldi tanulmányutat tett, 1926-ben és 1937-ben Párizsban, 1931-ben Berlinben járt. 1930-ban alkotásaiból kiállítást rendeztek a Kovács Szalonban, 1939-ben a Nemzeti Szalonban. 1941-től a szegedi Baross Gábor Gyakorló Gimnáziumban tanított. Tiszai halászokat, hajóvontatókat és kubikusokat ábrázoló képei oldottabbak lettek, a tükröződés, a fény-szín problémák foglalkoztatták. 1 947-től Budapesten élt, Kassák Lajos baráti köréhez tartozott, csak 1966-ban tért vissza szülővárosába, Pécsre. 1955-től az elvont kifejezésmód lehetőségeit kutatta. Életművének jellemzője a műfaji sokféleség: a festmények mellett litográfiát, linóleum- és fametszetet is készített, tervezett plakátot, ex librist, reklámgrafikát és folyóiratcímlapot. 1945 után több egyéni kiállításon mutatták be alkotásait: a Képzőművészek Szabadszervezetében ( 1 948), az Ernst Múzeumban ( 1 959) és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban (1963, I960). Emlékkiállítását a pécsi Tudomány és Technika Házában ( 1 971 ), a Műgyűjtők Galériájában és a Balassi Galériában, illetve a pécsi Modern Art Galériában (1993) rendezték meg. • HINCZ GYULA (Budapest, 1904. május 17. Budapest, 1986. január 26.) 1922-től 1929-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János növendéke volt. 1924-1926 folyamán az Olgyai Viktor vezette Grafikai Osztályt is látogatta. 1926-ban Párizsba utazott. 1928-ban berlini tanulmányútján Scheiber Hugó közvetítésével megismerkedett Herwarth Waldennel, 1929-ben pedig MoholyNagy László közreműködésével kiállított a Sturm Galériában. 1928-tól tagja volt az Uj Művészek Egyesületének (UME), 1 929-től a KUT tárlatain is szerepelt. Alkotásai! az 1920-as évek végétől