Zwickl András szerk.: Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/3)

TANULMÁNYOK - SZŰCS GYÖRGY: A történelem díszletei között - Világnézeti pesszimizmus és szellemi útkeresés az 1920-as években

Küzdelmek könyve. Budapest, Athenaeum, 1929. 24-32. Klebelsberg a „neoklasszicista" stílust természetesen a nyugateurópai nyelvekben meghonosodott (néo-classicisme, néoclassicisme Neuklassizismus) értelemben használja, amely 1 8. század végi 19. század eleji „klasszicizmust" jelenti. A két világháború közötti korszak jellemzésére viszont általánosan elterjedt Szekfű Gyula „neobarokk" jelzője, amelyet mind az építészeti stílusutánzásra, mind a társadalom „úri" gondolkodásmódjára vonatkoztatott. Szekfű Gyula: i. m. 407. skk. A konkrét építészeti, képzőművészeti alkotásokat tekintve találóbb Farkas Zoltán „eklektikus historizmus" megjelölése. Farkas Zoltán: Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája. Nyugat, 1933. I. 321 . 9 „Elgondolásaiban az állam mint mecénás, a renaissance fejedelmek és humanista főpapok örököseként jelentkezett, s ő maga renaissance államférfiak módjára élt az irányítás eszközeivel..." Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter 1932. október 14-én tartott beszéde gróf Klebelsberg Kunó ravatalánál, a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában. In: Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete 1932-1938. Budapest, 1938. 25. - „Klebelsberg agyában a »neobarokk«-programot alighanem egyrészt a nyugati kultúrformák és a tradicionális folytonosság utáni nosztalgiája, másrészt olthatatlan grandseigneuri vágyai válthatták ki." -y -s [Rabinovszky Máriusz]: Klebelsberg művészi alkotása. Századunk, 1933. 64. 10 Klebelsberg Kunó: Közoktatásügyi és kulturális feladatok. A Nemzetgyűlésben 1924. január 29-én tartott beszéd. In: Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926. Budapest, Athenaeum, 1927. 400-401. 1 1 Klebelsberg Kunó: A magyar művészet huszonnegyedik órájában. Pesti Napló, 1928. november 4. In: Gróf Klebelsberg Kunó: Küzdelmek könyve. Budapest, Athenaeum 1929. 111-112. 12 Klebelsberg Kunó: A nemzeti gondolat a művészetben. Nemzeti Újság, 1928. november 18. In: Küzdelmek könyve, i. m. 129-130. 13 Klebelsberg: i. m. (12. j.) 131. Farkas Zoltán kritikájában éppen a valódi monumentalizmus hiányát rója fel Iványi, Rudnay, valamint Dudits képeinek. Farkas Zoltán: Mai képzőművészetünk és közönsége. Magyar Szemle, VI. köt. 1929. 1 8. 14 Kultúrpolitikánk irányelvei. (Klny. az Uj magyar Szemléből). Budapest, 1921.; Történetfilozófia. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1924.; A magyar művelődés eszményei /-//. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1927.; Kultúra és politika. Budapest, Franklin, 1928.; Kultúra és nemzet. Budapest, Franklin, 1930. 15 Kornis Gyula: Korunk önvizsgálata. In: A mai világ képe. I. Szerk.: Uő.; Szellemi élet. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, é. n. [1938.] 20. 16 Oswald Spengler: Der Untergang des Abendlandes /-//. C. Et. Beck'sche Verlagsbuchhandlung, München, 1923.; magyarul: A nyugat alkonya. Ford.: Juhász Anikó és Csejtei Dezső. Budapest, Európa, 1995. (A további hivatkozások a magyar kiadásra vonatkoznak.) 17 Spengler: i. m. I. köt. 59. 18 Spengler: i. m. I. köt. 60. 19 Juhász Anikó: A posthistoire kapuzárása. Pro Philosophia Füzetek, 17-18. 1999. 51-70. 20 Spengler: i. m. I. 467-468. 21 Sebestyén Károly: Munkák és napok. Budapest, Rózsavölgyi, é. n. [1941] 394. 22 A mű Szerb Antal fordításában A középkor alkonya címmel jelent meg magyarul (Budapest, Athenaeum, 1938.). 23 Johan Huizinga: A holnap árnyékában. Korunk kulturális bajainak diagnózisa. Ford.: D. Garzuly Mária. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938. 9-13. 24 Halasy-Nagy József: Korunk szelleme. Budapest, Dante, é. n. [1937] 9. 25 A második kötet után megjelent reflexiókról lásd: Thienemann Tivadar: A Nyugat alkonya. Oswald Spengler és a Spengler-irodalom áttekintése. Minerva, 1922. 342-361. 26 „Klebelsberg egyike volt azoknak, akik a legnagyobb eréllyel vették fel a harcot az újfajta kultúresüggetegség ellen. Előadást tartott az Országos Nemzeti Klubban e témáról. A spenglerizmust általában az »elverzett, elszegényedett Európa beteges kedélyhullámzása egyik jelenségeként kezelte, a hazai kultúrdefetizmusról pedig, amelyik elszegényedésünkkel kapcsolatban a kultúrát egyszerűen luxusnak minősítette, azt tartotta, hogy ez a spengleri kiábrándultságnak a lehető legkezdetlegesebb formája." Huszti József: Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Budapest, MTA, 1942. 103. 27 tigeti Pál: Uj Pantheon felé. A kultúrák élete a művészet tükrében. Budapest, Athenaeum, é. n. [1926]; a könyv jelentősen kibővített, német nyelvű változata: Paul Ligeti: Der Weg aus dem Chaos. Eine Deutung des Weltgeschehens aus dem Rhythmus der Kunstentwicklung. München, Georg D. Callwey, 1931. Ligeti 1924-ben két előadást tartott Spengler filozófiájáról a Mentor könyvesboltban. Lengyel András: A modernizmus magyar műhelye. A Mentor könyvkereskedés története ( 19231929). In: Lengyel András: Útkeresések, Budapest, Magvető, 1990. 39. A Riegl-féle felosztást lásd: A későrómai iparművészet. Ford.: Rajnai László. Budapest, Corvina, 1989. Németül: Die spätrömische Kunstindustrie nach dem Funden in ÖsterreichUngarn. Wien, K. K. Hof- und Staatsdruckerei, 1901. 28 Ligeti: i. m. 97. 29 Ligeti: i. m. 145. 30 Ybl Ervin: Az antik és a modern művészet. Budapesti Szemle, 1920. DXVIII-DXIX. 163. 31 Ybl: i. m. 198. 32 Ybl: i. m. 202. 33 Nádai Pál: Jelenkori szépségtörekvések. Budapest, Dante, é. n. [1923] 130-131. 34 Asztalos Miklós: A harmincévesek Magyarországa. Egy halálraítélt nemzedék. Magyar Szemle, III. 1928. 241. Hasonló megállapításra jut Szerb Antal is: „A húszas éveknek csak beérkezettjei vannak, nincsen avant-garde irodalma. Ez az újkonzervativizmus legfőbb diadala." Szerb Antal: i. m. (2. j.) 5 1 1. 35 Ybl: i. m. 189-190.