Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XVI. Leletmentések a múlt labirintusából

került ki keze alól. Ezek hol magukban, hol egymással kapcsolatba hozva hasítják ki terüket a Térből, és állnak időtlen magányukban az enyészetnek kiszolgáltatottan. Az életnagyságú figurák - mindig nők - egyik legkorábbika a Nővérek. Törékeny és sérülékeny hungarocell testük a többiekéhez hasonlóan kétdimenziós. Tömegük szinte nincs. Némi hangsúlyt a gallér és mandzsetta ad korpuszuknak, s keretet a személyiség tükrének, az arcnak és a kéznek. Ezek élő minta után készült gipszöntvények. (A fejek változnak, de a kéz mindig Schaar Erzsébeté). A maszkok konkrétságuk ellenére - a halotti maszkokra asszociálva - elvesztik személyességüket, és a pillanatot az idők végtelenségébe emelik. Ugyanakkor a fej s a kéz a testhez képest súlyos, mint az örök érvényű emberi értékek. A két, egymásnak háttal álló, egymástól némileg elcsúsztatott, azonos arcú és kezű, az elnagyolt testet fedő stilizált ruházatuk árnyalatnyi részleteiben eltérő, lehunyt szemű alakot kóchajuk fonja egybe. Janus-arc - mondja Schaar monográfusa, Beke László. Janus, a múltba és jövőbe látó - két saját testtel, csukott szemmel? Nem. Ok nem a rómaiak ősi pogány istenét idézik. Ez a két tökéletes, fénylőén sugárzó fehérség egymással szoros kapcsolatot tartó, de különálló lélek. A matéria azonban kiszolgáltatott az időnek, mely a vakító tisztaságot szürkévé, a testet porlékonnyá teszi. Schaar Erzsébetnek komoly gondot okozott, hogy milyen maradandó anyagba tudná áttenni efemer szobrait úgy, hogy jelentésük ne csorbuljon. Kellő gazdagság híján arany helyett bronzba, ezüst helyett alumíniumba öntötte Fal előtt és fal mögött, valamint a Nővérek című szobrát. Az arany mint a legnemesebb és legtartósabb fém ősidők óta az isteni tökéletesség és az örökkévalóság jelképe, az égi fény hordozója. Aranyló Nap, ezüstös fényű Hold - ebben a két szókapcsolatban képzeteink szerint még ma is elfér a világmindenség. Schaar Erzsébet Nővérei már kívül vannak a földi léten. Megigazult lelkek. Schaar szobra ősi toposzokat idéz, ugyanakkor nagyon személyes emlékekben gyökeredzik. Húga, Magda a negyvenes évek végén tragikus villamosbaleset következtében meghalt. Kettejük immár más dimenziókban létező, de örökös összetartozása tárgyiasul a műben drámaian és hitelesen. Cs. M. SCHAAR ERZSÉBET-PILINSZKY JÁNOS: Tér és kapcsolat. Budapest 1975; BEKE 1973, 24; CSERNITZKY MÁRIA: Nővérek. In: Budapest 1986a, 264. XVI-9. Új mértékegység 1965 Szentjóby Tamás (1944-) Ólom, vegyes technika, hossza 60 cm Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 87.91 SZABADI JUDIT: Találkozás a magyar avantgárddal. Hozzászólás a 60as, 70-es évek művészetéhez. Új Művészet 1991/2, 65-58; KÖRNER 1992,194. XVI-10. XVI-10. Hordozható háromszemélyes lövészárok - a megsemmisült eredeti rekonstrukciója 1968 Szentjóby Tamás (1944-) Géz, fa, nád, alumínium, kén, vegyes technika, 93 * 120 * 60 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény, ltsz.: MM 9343