Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XVI. Leletmentések a múlt labirintusából

került ki keze alól. Ezek hol magukban, hol egymással kapcsolatba hozva hasítják ki terüket a Térből, és állnak időtlen magányukban az enyészetnek kiszolgáltatottan. Az életnagyságú figurák - mindig nők - egyik legko­rábbika a Nővérek. Törékeny és sérülékeny hungarocell testük a többiekéhez hasonlóan kétdimenziós. Tömegük szinte nincs. Némi hangsúlyt a gallér és mandzsetta ad korpuszuknak, s keretet a személyiség tükrének, az arc­nak és a kéznek. Ezek élő minta után készült gipszönt­vények. (A fejek változnak, de a kéz mindig Schaar Er­zsébeté). A maszkok konkrétságuk ellenére - a halotti maszkokra asszociálva - elvesztik személyességüket, és a pillanatot az idők végtelenségébe emelik. Ugyanakkor a fej s a kéz a testhez képest súlyos, mint az örök érvé­nyű emberi értékek. A két, egymásnak háttal álló, egy­mástól némileg elcsúsztatott, azonos arcú és kezű, az el­nagyolt testet fedő stilizált ruházatuk árnyalatnyi rész­leteiben eltérő, lehunyt szemű alakot kóchajuk fonja egy­be. Janus-arc - mondja Schaar monográfusa, Beke Lász­ló. Janus, a múltba és jövőbe látó - két saját testtel, csu­kott szemmel? Nem. Ok nem a rómaiak ősi pogány is­tenét idézik. Ez a két tökéletes, fénylőén sugárzó fehér­ség egymással szoros kapcsolatot tartó, de különálló lé­lek. A matéria azonban kiszolgáltatott az időnek, mely a vakító tisztaságot szürkévé, a testet porlékonnyá te­szi. Schaar Erzsébetnek komoly gondot okozott, hogy milyen maradandó anyagba tudná áttenni efemer szob­rait úgy, hogy jelentésük ne csorbuljon. Kellő gazdag­ság híján arany helyett bronzba, ezüst helyett alumíni­umba öntötte Fal előtt és fal mögött, valamint a Nővérek című szobrát. Az arany mint a legnemesebb és legtartó­sabb fém ősidők óta az isteni tökéletesség és az örökké­valóság jelképe, az égi fény hordozója. Aranyló Nap, ezüstös fényű Hold - ebben a két szókapcsolatban kép­zeteink szerint még ma is elfér a világmindenség. Schaar Erzsébet Nővérei már kívül vannak a földi léten. Meg­igazult lelkek. Schaar szobra ősi toposzokat idéz, ugyanakkor na­gyon személyes emlékekben gyökeredzik. Húga, Mag­da a negyvenes évek végén tragikus villamosbaleset kö­vetkeztében meghalt. Kettejük immár más dimenziók­ban létező, de örökös összetartozása tárgyiasul a műben drámaian és hitelesen. Cs. M. SCHAAR ERZSÉBET-PILINSZKY JÁNOS: Tér és kapcsolat. Budapest 1975; BEKE 1973, 24; CSERNITZKY MÁRIA: Nővérek. In: Budapest 1986a, 264. XVI-9. Új mértékegység 1965 Szentjóby Tamás (1944-) Ólom, vegyes technika, hossza 60 cm Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 87.91 SZABADI JUDIT: Találkozás a magyar avantgárddal. Hozzászólás a 60­as, 70-es évek művészetéhez. Új Művészet 1991/2, 65-58; KÖRNER 1992,194. XVI-10. XVI-10. Hordozható háromszemélyes lövészárok - a megsemmisült eredeti rekonstrukciója 1968 Szentjóby Tamás (1944-) Géz, fa, nád, alumínium, kén, vegyes technika, 93 * 120 * 60 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény, ltsz.: MM 9343

Next

/
Thumbnails
Contents