Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XVI. Leletmentések a múlt labirintusából

Az Ember az archaikus kurosdk, az egyiptomi fáraószobrok, a kora reneszánsz plasztikák leszármazottja, ugyanakkor a szobrászati kánonokat felforgató csendes lázadás megtestesülése. K. M. PERNECZKY GÉZA: Útkereső fiatalok. Élet és Irodalom 1968. december 28; BEKE 1980; HEGYI LÓRÁND: A magyar konstruktív művészet korszakai. Periodizációs kísérlet. MÉ 31 (1982) 20-27; KOVÁCS P. 1992, 119-121; KESERŰ 1993b, 27-28, 35; KOVALOVSZKY MÁRTA: A valóság „hűlt helye". Jovánovics György szobrászatárói. Holmi 1995. október XVI-7. Maszk 1968 körül Jovánovics György (1939-) Viasz, aranyozott, öntvény, 24 * 14 x 8 cm Felirata a bal arcfélen: „ANNO DOMI" Magántulajdon Az 1968-ban készített Ember című szobrának tanulmánya. Közöletlen XVI-7. XVI-8. XVI-8. Nővérek (Két nővér, Álom) 1968 Schaar Erzsébet (1908-1975) Alumínium, bronz, ólom, vasdrót, 167 x 57 x 90 cm A művésznő fia, Wilt Pál ajándékozta a Magyar Nemzeti Galériának 1976-ban Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény, ltsz.: MM 76.56 Két fehér súly figyeli egymást, két hófehér és vaksötét súly. Vagyok, mert nem vagyok. (Pilinszky János) „Tér és kapcsolat" - fogalmazza meg epigrammatikus tömörséggel mondanivalóját Schaar Erzsébet a nem sokkal halála előtt Pilinszky János verseivel megjelent albumának címében. Schaar már a negyvenes évek végén felvetette azokat a formai és tematikai problémákat, amelyeknek kifejtésére egy új anyag, a hungarocell birtokbavétele kínált lehetőséget. 1966-tól szinte kizárólag ezzel a habkönnyű, hófehér és fényes, ám porózus és matt törésfelületü, múlékony anyaggal dolgozott. Monumentális szobrok, architektonikus elemek (fal, ajtó, ablak) és figurák sora