Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIII. Állami történeti reprezentáció

XIII-9. XIII-9. Diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára) 1919 Benczúr Gyula (1844-1920) Olaj, vászon, 203 * 435 cm Jelezve balra lent: „Benczúr Gyula 1919" 1959-ben átvétel letétből, előtte a római Magyar Követségen Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 59.151 T A festmény Benczúr Gyulának a budavári palota Hunyadi-terme számára festett képe. A terembe szánt nyolc kép vázlata elkészült, de ezekből csak kettő nyerte el végleges formáját. A Diadalmas Mátyáson kívül még egy kompozíció készült el teljes méretében, a Mátyás fogadja a pápa követeit. A kép és a tervezett ciklus a századforduló Hunyadi-kultuszának egy fontos alkotása, Benczúr utolsó történelmi kompozíciója. B. G. XIII-10. Ezer év küzdelme 1942 Batthyány Gyula (1887-1959) Olaj, vászon, 300 * 250 cm Jelezve balra fent: „Batthyány Gyula" A Fővárosi Képtár vásárlása a Műbarát kiállításáról 1942 novemberében Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: FK 6630 Batthyány Gyula mindmáig földolgozatlan életművében kiemelkedő helyet foglalnak el a történeti kompozíciók. Rajzai, festményei között számos magyar történeti tárgyú munkát találunk, köztük többrészes sorozatokat is. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy az Ezer év küzdelme Batthyány történeti festészetének egyik főműve. A kompozíció két jól elkülöníthető részre tagolódik. Bal oldalon a magyar történelem ezer évének békés, építő korszakait idézi meg a festő, a jobb oldalt pedig a háborúk képei töltik ki. A két felet középen egy erős határ választja el, melynek két végpontja Szent István és Széchenyi István minden egyéb motívumnál nagyobb arcképe. Ezen a határon helyezkedik el Hunyadi lános páncélos serege, s kicsit lejjebb Batsányi János képmása. A kompozíció bal oldalán egy nyitott, kanyargós „történeti út"-on jelennek meg a képek: Könyves Kálmán, Nagy Lajos alakja, a templomokat, várakat építő népek, Mátyás király humanista udvara, egy kisebb kuruc portyázó sereg, majd a 18-19. század nemzeti megújulásának hősei, kik között jól felismerhetőek Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy Sándor portréi. A kép alján Bartók, Liszt, Munkácsy Mihály és Ady Endre állnak a békés építőkorszak végén. Mindezzel szemben a kép jobb oldalát