Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe

legzetesebb epizódjai a kor szinte valamennyi apokaliptikus tárgyú teológiai értekezésében felbukkannak, többek között a Magyarországon is tanulmányozott angol szerzők írásaiban. Joannes Foxius (John Fox) népszerű protestáns egyházi író pl. az Apokalipszis első harsonaszavaként értelmezi Jeruzsálem pusztulását (Eicasmi seu meditationes in sacram Apocalypsin. Londini 1587, 74), William Perkins ugyanebben a szellemben szól Isten végtelen türelméről: Hosszan és kegyesen tűri az Űr a „zsidó rebellió"-t, s csupán e nép makacssága és megátalkodottsága miatt kénytelen - ultima ratióként - az apokaliptikus büntetés eszközéhez nyúlni: A Treatise of Gods Free Grace, and Mans Free-will. Cambridge 1605, 870. - A 17. századi közfelfogás szerint Josephus műve a megélt háborús pusztítások és a természeti katasztrófák allegóriája volt. Dániel Defoe beszámolója szerint az 1665-ös londoni pestist megelőzően Angliában láthatóak voltak a Josephus által feljegyzett előjelek (A londoni pestis. Ford. VÁMOSI PÁL. Budapest 1967, 24-25; vö. BALL, B. W.: A Great Expectation. Eschatological Thought in English Protestantism to 1660. Leiden 1975 [Brill's Studies in the History of Christian Thought, 12]) 185 PÁZMÁNY i. m. (160. j.), 1154, vö. 1-21. 186 BIETENHOLZ 1994 - ld. a könyv Judaeo-Christian Eschatology c. fejezetét - 118-126. 187 VERMES i. m. (108. j.), 65, 30. j. 188 HAHN i. m. (184. j.), 207-210. 189 Dán 9,22 skk. 190 HAHN i. m. (184. j.), 207-210, 216/90-91; a Josephus Flavius által feljegyzett jóslatok történeti elemzését ld. GNUSE, RÓBERT KARL: Dreams and Dream Reports in the Writings of Josephus. A Traditio-Historical Analysis. Leiden 1996 (Arbeiten zur Geschichte des Antiken Judentums und des Urchristentums, 36) 191 HARGITTAY EMIL: Balásfi Tamás és Pázmány Péter politikai nézetei. Irodalomtörténet Ú. F. 12 (1980) 134-147. 192 Pázmány Péter első prédikációja a vízkereszt utáni harmadik vasárnapra: Hogy minden dolgainkat Isten akaratjához kell alkalmaztatnunk. In: PÁZMÁNY i. m. (160. j.), 262-263; vö. az advent második vasárnapjára írt első prédikációval (Miért sanyargatja Isten híveit a földön és ellenségeit gyakorta kedvekre tartja?), valamint a Kalauz III. könyvében a XI. rész 3. §-át: A török ellen való hadat tiltja Luther. In: PÁZMÁNY i. m. (183. j.), 276-277. - A világvége időpontjára vonatkozó számítgatások nagy vitákhoz vezettek a magyar protestáns felekezeteken belül is. A református Károlyi Gáspár (Két könyv. Debrecen 1563 - RMNy I 192) és az unitárius Dávid Ferenc (Rövid magyarázat. Gyulafehérvár 1567 - RMNy I 232) ellentmondásos, kétkedően khiliaszta nézeteire vonatkozóan ld. SZABÓ i. m. (30. j.), 26-27; BALÁZS MIHÁLY: Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén. Budapest 1988 (Humanizmus és reformáció, 14), 180-182; vö. RMKT 16, XI, 445. 193 PÁZMÁNY i. m. (160. j.), 874-877.