Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

X-7. Kigördült a' szánás könnye a' jó Fejedelem szemeiből 1815 Johann Georg Mannsfeld (1764-1817) metszete Bruck rajza után Rézmetszet, papír, 142 * 80 mm Jelezve balra lenn: „Bruck delin". Jelezve jobbra lenn: „J.Mansfeld sc". Felirata középen lent: „Kigördült a' szánás könnye a' jó Fejedelem szemeiből". Felirata jobbra fenn: „Zum Janus Pannonius" Nemzeti Plutarkus vagy A' Magyarország' 's vele egyesült Tartományok' Nevezetes Férfiainak Életleírásaik. 1815,1. Hív forrásokból merítette 's időszakasz szerént előadta KÖLESY VINCZE KÁROLY. Pesten Trattner János Tamás költségeivel' s betűivel 1815. Metszet a belső címoldalon. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár, jelz.: 260.391 Nyitott koporsóban felravatalozva, miseruhában fekszik Janus Pannonius. Magyar viseletű férfiak lándzsával és kardokkal állják körül, mellette a zsebkendőjébe könnyező koronás, palástot viselő fejedelem, Mátyás király. A Nemzeti Plutarkus ismerteti Janus Pannonius sorsát: „Pannoni Janus, aki tulajdonképpen Cesinge v. Hesinge Jánosnak neveztetett", a király tanácsadójaként is szolgált, s Mátyás megbecsülését élvezte, ám összeesküdött a király ellen az ország nagyjaival. Követként ment Kazimir lengyel királyhoz, ahol fogságba vetették, ám sikerült Zágrábba szöknie. Ott érte őt a halál 1472-ben, 40 évesen. Holttestét Pécsre vitették, ahol egy kápolna „homályos rejtekén", „szurkos koporsóba" zárták, mivel a király engedelme nélkül nem is temethették el. Mátyás néhány év múlva Pécsre jött, s a költő ideiglenes sírjához vezettette magát. „Megindult itt a' nemes szívű király a' boldogtalan versszerzőnek sorsán, ... sa' szánakodásnak könnyeit hullatták szemei, 's tüstént parancsolta, hogy a' Dicsőült versszerzőnek 's Püspöknek maradványai fényesen temettessenek el". A kép a 19. századi zsenikultusz korai hazai példája. L. M. Nemzeti Plutarkus 1815,1, 72 Történelemképek az „úri szobában" X-8. Visegrád-album 1847 Album von Visegrád. Entworfen und erläutert von J. V. Häufler Lithographirt und herausgegeben von der lithographischenanstalt des Nicolaus Szerelmey in Pest. Verlag der A. J. Schröpfer Kunst u. Buch-Handlung vis a vis der Schiffbrücke in Ofen. (A címlap keretelésében a koronás magyar címer, lent pedig Visegrád város pecsétjének másolata 1381-ből) Szerelmey Miklós litográfus, rajzoló miután hosszabbrövidebb időt töltött Európa országaiban, Ázsiában és Amerikában, 1840-ben Pesten telepedett le. Nagysikerű Magyar hajdan és jelen című albuma 1847-ben, a Balatonalbum egy évvel később jelent meg Pesten, s ugyanebben az évben a Visegrád-album. 1850-ben Szerelmey már Londonban tartózkodott, s csak a hatvanas évek végén tért vissza Magyarországra. Joseph Vinzenz Häufler (1810-1852) topográfus, történész, néprajzkutató, a bécsi egyetemen jogot tanult. József nádor legkisebb fiát, József főherceget, majd testvérét is, Mária Henriettát oktatta történelemre. A történeti-etnográfiai-topografikus munkák neves szakembere volt, a harmincas években számos ilyen jellegű műve jelent meg. 1846-ban adták ki első magyar vonatkozású munkáját (Beiträge zur Chronik archäelogischer Funde in Ungarn). A következő évben jelent meg a Buda-Pesth, historisch-topographische Skizze von Ofen und Pest und deren Umgebung című kötet számos illusztrációval. Szerelmeyvel együtt dolgozott a Magyar hajdan és jelenen is. 1847ben a Visegrád-album mellett másik jelentős műve a Kleine