Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei - Kiss ERIKA: „Történelmi" kiállítások a 19. században

12; NAGY EMESE: Jankovich Miklós régészeti és műemléki tevékenysége. In: Jankovich 1985, 137. 46 HELISCHER JÓZSEF: Esztergom vármegye statisztikai, történeti és helyrajzi leírása. (1827) Ford. PROKOPP GYULA. Esztergom Évlapjai Annales Strigonienses 1988, 117. (1824-es, téves évszámmal); HORLER MIKLÓS: A Bakócz-kápolna megmentése. Egyház és műemlékvédelem a 18-19. század fordulóján. Műemlékvédemi Szemle 1993/1,100. 47 J* [JANKOVICH MIKLÓS]: Budai Várban talált régi gazdag sírboltról, és benne hihetőleg helyheztetett Katalin királyné, Podiebrad' leánya' teteméről. Tudományos Gyűjtemény 11 (1827/2) 52, a. jegyzet. 48 MATHES, IOANN NEP.: Veteris arcis Strigoniensis, monumentorum ibidem erutorum, aliarumque aniiquitatum lythographicis tabulis ornata descriptio. Strigonii 1827, kihajtható mellékletekkel 49 PAÚR IVÁN: Archaeologiai visszapillantások II. Vitéz János sírköve. In: TÖRÖK JÁNOS: Magyarország prímása. Közjogi és történeti vázolat. Pest 1859, II, 291-296; PAÚR IVÁN: Magyar régiségek. Vitéz János sírköve. Hazánk 2 (1860) 71-78; a litográfiát egyébként Röhn Alajos munkáinak katalógusában nem szerepelteti Gerszi Teréz (GERSZI 1960,189-195). 50 Örök emlékül. Kehida, Csány, Barátsziget, Örvényes, Kustányi kápolna 's remete-lak múltját illető iromány. Kehidai néhai Plébános DEÁK JÓZSEF kézirataiból szedegette TIBORCZ ISTVÁN csányi plébános (az 1837-1838. évekre vonatkozó kézirat a zalacsányi r. k. plébánia irattárában, fénymásolata Vikár Tibor helytörténész jóvoltából a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban; ismeretét Vándor Lászlónak köszönhetem). 1837. november 6. 51 KOVÁCS ANDRÁS: A bágyoni régi templomban találtatott ritkaságokról. In: Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár 1999, 270-272, 277. 52 Életéről: Budapest 1992a, 116-117. (SZENTESI EDIT) 53 MTAK Kézirattár, 4404/2; Budapest 1992a, 114, 59d. sz. 34 A Rómer-hagyatékból „Varsányitól": OMvH Tervtár, ltsz. 13649 55 OMvH Tervtár, ltsz. 2745 56 MTAK Kézirattár, 4404/98; Budapest 1992a, i. h. 57 PAÚR IVÁN: Az Újlakiak sírkövei. Hazánk 1 (1858) 227-231, A/l, B/I. tábla. 58 IPOLYI ARNOLD: Magyar műemlékek, I. Csallóköz műemlékei. Pest 1859,1. tábla, 8. sz. 39 OMvH Tervtár, ltsz. 4308, 4304; vö. Möns Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. (1996, Pannonhalmi Főapátság) Szerk. TAKÁCS IMRE. Pannonhalma 1996, II, 220-235, IX.37. sz. (VERŐ MÁRIA-TAKÁCS IMRE), a sírkövek rajzai a 232-233. oldalon. 60 RÓMER FLÓRIS: Zudar László' sírköve. Tudománytár U. F. 9 (1841) 63-66; a metszet további külön példányai: Rómer Flóris hagyatéka, OMvH Könyvtár, K.436/160, 174. 61 OMvH Tervtár, ltsz. 2605. és 2746. 62 OMvH Könyvtár. 63 OMvH Könyvtár. 64 ORBÁN BALÁZS: A Lábathlan-család síremléke 1400-ból. Sz 3 (1869) 494. 65 [JAKAB ELEK:] Kolozsvár történetének világosító rajzai. Buda 1870, VIII. tábla. 66 Munkásságáról legutóbb: Viktor Miskovsky a súcasná ochrana pamiatok v Strednej Europe - Myskovszky Viktor és a mai műemlékvédelem Közép-Európában. Szerk. COREJOVÁ, JOZEFÍNA-BARDOLY ISTVÁN-VÁLINE POGÁNY JOLÁN. Bratislava-Budapest 1999 67 VERNEI-KRONBERGER i. m. (22. j.) 68 LŐVEI PÁL: A középkori Magyarország síremlékei. Kutatási helyzetkép. AH 23 (1995) 243-252. KISS ERIKA TÖRTÉNELMI" KIÁLLÍTÁSOK A19. SZÁZADBAN 2876: „jótékony és egyszersmind nemzetiesen tudományos czélzat" - egy amateur-kiállítás Az 1876-os műipari és történelmi kiállítás ötlete gróf Zichy Ferencné Kornis Annától származott. A kiállítás elsődleges célja az az év februárjában hosszan elhúzódó dunai árvíz által okozott szenvedések enyhítése. A lapokban közzétett felhívásra majd kétezer műtárgy gyűlt össze. A kérés elsősorban ötvösművek, fegyverek, ékszerek, hímzések, zászlók, porcelánok, illetve „történeti nevezetességű egyének hiteles arcképei" beküldését kérte a tulajdonosoktól, akik 10 kilogrammig ingyenesen postázhatták kiállításra szánt műtárgyaikat. Zichy Ferencné - akiről a Vasárnapi Újság azt írja: személyében az erdélyi és a magyarországi főnemesi családok találkoznak - nem utolsósorban személyes kapcsolataival járult hozzá a szervezéshez.

1 Az eredetileg helyszínül kiszemelt akadémiai palota képtára nem is volt elég nagy, hogy befogadja a műveket. így a Monarchia bécsi nagykövetének, Károlyi Alajosnak még befejezés előtt álló budapesti palotája földszinti termei adtak otthont a tárlatnak. A kiállítást támogató arisztokraták, főpapok közbenjárásának köszönhető, hogy az uralkodó is beleegyezett abba, hogy a bécsi és ambrasi gyűjteményekből a „történelmi tárgyakból és műkincsekből a magyarokat leginkább érdeklők e kiállításra kivételesen Budapestre hozassanak". A közel másfél hónapig nyitva tartó tárlat óriási sikert aratott; a látogatottság nagy volt, az árvízkárosultak számára 12000 forint gyűlt össze. Miért éppen egy kiállítás szervezésével gyűjtöttek ezúttal a rászorulóknak? Miben különbözött ez más, akkoriban igen sokfelé tartott jótékonysági eseménytől? Elsősorban a nagyobb nyilvánosságban; nemcsak a szervezés, a kiállítók révén, de a látogatókon keresztül is valódi nemzeti esemény volt ez a tárlat. A magyar nemesség utoljára az Akadémia palotájának építése körül fejtett ki hasonló aktivitást. Természetesen ezúttal minden sokkal kisebb léptékben zajlott, de ne feledjük, az alig két hónap alatt tető alá hozott kiállítás még autó és telefon nélkül jött létre. Voltak azonban más erők, más „érdekcsoportok", melyek egyrészt a konkrét, gyakorlati megvalósításból is részt kértek, de amelyek törekvései már régebb óta egy hasonló tárlat létrehozása irányába mutattak. Az emlékek megismerése, összegyűjtése, rendszerezése itthon is a régiségtannal foglalkozók első nagy generációjának fő feladatai közé tartozott. A 19. század első felében még elsősorban az épített emlékek, az egyre nagyobb szám-