Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei

VIII-5. Kácsor Keresztély történeti kompendiuma Kácsor Christianus a S. Emerico: Supellex Historica ex Varus Probatis Veteribus et Recentioribus Scriptoribus Pri vigye, 1773 Autográf kézirat, papír, félbőr kötésben, tollrajzokkal illusztrált; 6 + 88 + 4 + 88 oldal, 21,5 * 16 cm A kötet a következő egységeket tartalmazza: 1-79. oldal: Supellex historica. (Földrajzi összefoglaló a világ részeiről, a négy kontinensről, a Földről, a világ országairól és vallásairól); 1-32. oldal: Appendix DePopulis Veteribus Scythiae ... praeter Herodotum, Diodorum Siculum, Pomponium Melam & alios seribit egregie Justinus Lib. 2; 33-84. oldal: Tabulae I-XXVI, históriám veterum Scythorum, Hunnorum, Hungarorum et insignia provinciarum Hungáriáé exhibentes Possessorbejegyzés: „Bibliothecae Kecskemétiensis Scholarum Piarum, 1776." Budapest, Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Manuscripta, Series Altera, V 145/40 A kézirat szerzője, Kácsor Keresztély piarista szerzetes, a pesti plébánia sekrestyésének gyermekeként látta meg a napvilágot 1710-ben. Tizenhét évesen lépett be a piarista rendbe, akkor választotta a „Christianus a S. Emerico" (magyarul: a Szent Imréről nevezett Keresztély) szerzetesi nevet. Hosszú élete során tanított Pesten, Debrecenben, Korponán, volt házi nevelő az Aspremont családnál, házfőnök ez erdélyi Medgyesen, Nagykárolyban, Veszprémben, Kecskeméten és novíciusmester Privigyén. Utolsó éveiben Pesten dolgozott mint a rendtartomány levéltárosa haláláig, 1792-ig. Körülbelül ötven kötetnyi kézirat maradt utána, amelyek többnyire a piarista rend történetével és egyéb történeti kérdésekkel foglalkoznak. Az itt kiállított művét 1773-ban, Privigyén írta, majd 1776-ban, amikor Kecskemétre került, az ottani rendház könyvtárának ajándékozta, onnét került a rendtartomány budapesti levéltárába. A kéziratot Kácsor Keresztély segédeszköznek (supellex), földrajzi kézikönyvnek szánta a történelemmel foglalkozók számára. Nyolc fejezetében a világ részeiről, a négy ismert földrészről, a Föld kerületéről, valamint a világ legjelentősebb országairól és vallásairól van szó. Ehhez járul egy Hérodotos, Justinus és más auktorok nyomán készült terjedelmes függelék Szkíthia régi népeiről (Appendix de populis veteribus Scythiae), amelyhez a szerző huszonhat táblán 29 tollrajzot illesztett. A rajzok a régi szkíták, hunok s