Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei

Antiqvo illustrata" rézmetszetek következnek. A 25 kiválasztott grafika az akkor a bécsi Hofbibliothekban őrzött Képes Krónikából származik. Anjou-kori címerek vezetik be, amelyek a kódexben lapszéldíszként szerepelnek, de megtalálhatók itt a Krónika legfontosabb, azóta is legtöbbször publikált miniatúrái is. A trónuson ülő Nagy Lajos, a magyarok bejövetele, Attila csatája, a vezéreket ábrázoló iniciálék, Szent László lovagi öltözetben, a lengyelek ellen vívott küzdelme, Károly Róbert portréja. Ezek a Képes Krónika miniatúráinak első ismert másolatai. Érdekessége, hogy Thuróczy szövegéhez nem a Chronica Hungarorum fametszeteit használták föl illusztrációul, hanem egyik előképének ábrázolásait. Ebben valószínűleg az is közrejátszhatott, hogy Thuróczy műve jóval ismertebb lehetett Bécsben és idehaza is, mint a 14. századi krónikakompozíció. A Krónikára minden bizonnyal Bél Mátyás lett figyelmes a bécsi könyvtárban, ahol a kutatás jóval szabadabb volt, mint Magyarországon, de szerepet játszhatott benne az éppen akkor kitört osztrák örökösödési háború is, amelynek során a magyarok egyértelműen kiálltak a trón védelméért. Az illusztrációk burkolt politikai utalást tartalmaznak a közjogi viták kereszttüzében álló országnak, hiszen Werbőczy óta először tett kísérletet a nemzeti emlékezet ébrentartására. A könyv, illetve az illusztrációk népszerűségére jellemző, hogy 1790-ben A magyarok bevonulása-metszet ismét szerepelt egy másik kötet címlapelőzékeként, ahol is a Schwandtner által közölt grafikát fejlesztették tovább (KERESZTÚRI, JOSEPHUS: De Veteri Instituto Rex Militaris Hungaricae ac speciam de Insurrectione Nobilium, Vindobonae 1790.. A metszet címe: Ingressus Hungarorum Arpado Duce. 160 x 96 mm, jelezve: „F. Assner fez" [sic!]). K.T. WURZBACH XXXII, Wien 1876, 278-280; Kiss ERNŐ: Vörösmarty és krónikásaink. Erdélyi Múzeum 21 (1904) 233-248; HÓMAN BÁLINT: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Budapest 1920; HÓMAN BÁLINT: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. Budapest 1925; BERLÁSZ JENŐ: Könyvtári kultúránk a XVIII. században. In: Irodalom és felvilágosodás. Szerk. SZAUDER JÓZSEF-TARNAI ANDOR. Budapest 1974, 283-332; TARNAI ANDOR: Bél Mátyás (1684-1749). In: BÉL MÁTYÁS: Hungáriából Magyarország felé. Vál. TARNAI ANDOR. Budapest 1984, 25; WELLMANN IMRE: Bél Mátyás munkássága. In: BÉL MÁTYÁS: Magyarország népének élete 1730 táján. Vál. WELLMANN IMRE. Budapest 1984, 42; Képes Krónika 1986, 525; Budapest 1980, 65, 234-235,189. sz. (GALAVICS GÉZA); V. WINDISCH ÉVA: Kovachich Márton György a forráskutató. Budapest 1998 (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, 24), 95.