Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Lat. 3645, Tom. LIV, 20. (a), 104. (b), \\b.(c), 116. (e), 117. (d) sz. a: Az esztergomi latinusok összehajtott oklevélen fekvő pecsétjének és e pecsét hátoldalának rajza Fedőfesték, papír; 310 * 442 mm A rajzot egy vékony és egy vastagabb vonallal meghúzott keret veszi körül. Ezen belül, a bal alsó sarokban nyomtatott betűket utánzó írással, Rajcsányi kezétől: „Anno 1341. / Circumscriptio partis hujus taliter / sonat: / Sigillum Latinorum Civitatis Strigoniensis". A jobb alsó sarokban, a pecsét reverze alatt ugyanolyan betűkkel: „Circumscriptio partis hujus haec est: / Secretum Latinorum Civitatis Strigoniensis". A kereten kívül, a bal alsó sarokban, más tintával, kurrens írással, de szintén Rajcsányi kezétől: „de A° 1341. ppria Exped: Cittis fas: 650. N° 29. nra ". Ez alatt más kéztől, ceruzával: „1331 - — 337 N" 7". Háromrét hajtva. A hátoldalon - összehajtott állapotban a külső oldalon -, felirat 1895-ből: „Rajcsányi, Czimerek: 20". VIII-3./a b: István herceg, I. Lajos magyar király öccse oklevélen fekvő pecsétjének rajza Fedőfesték, papír; 216 * 295 mm A rajzot vastag vonallal meghúzott keret veszi körül. A kereten kívül az alsó és a jobb szélen kurrens írással, Rajcsányi kezétől: „Circum Scriptio: Sigillum Domini Stephani Dei gratia Ducis Transylvani. Observatio: Zona debuisset a Capite figuráé / VIII-3./D versus pedes, et non per transversu duci". Caeteru concordat. Szintén a kereten kívül, a bal szélen felirat 1895-ből: „Rajcsányi, Czimerek: 104". A hátoldalon Rajcsányi kezétől: „N. R. A. Fasc: 516. N H 44". c: Luxemburgi Zsigmond trónoló alakja, harmadik magyar királyi felségpecsétjének előlapja alapján Lavírozott tollrajz, papír; kettéhajtott levél, mérete összehajtva 361 x 236 mm Alul felirat Rajcsányi kezétől: „Sigillum Ultimu de A° 1432. Sigismundi. Hung 1 Regis, qua Romanor Imperatoris. / In Hungaricis Expeditionib etia usitatum". A felső szélen, 1895-ből: „Rajcsányi, Czimerek: 115". Jobbra felül nagy számjegyek ceruzával: „67". VIII-3./C Lavírozott tollrajz, papír; 380 * 245 mm A bal fölső sarokban (a lap szélének sérülése miatt töredékes) felirat Rajcsányi kezétől: „A" 1411 Electus Die 21 Julij Remma[...] / est Caesar et die 8. Octobris A" 1414 Aquisgram qua / Rex Roman coronatus. / Dem vero A° 1433 [utolsó számjegy javítva, először: 4] / Romae coronatus fuit". Ez alatt nagy számjegyek ceruzával: „66". A jobb fölső sarokban Rajcsányi kezétől, de más tintával: „Sigillum Május Tertium, Divi / olim Sigismundi Regis Hung' 1 / qua Romanoru Imperatoris post / dissipationem Hussitaru Leoném / Insigne Bohemoru conculcantis. / de A" 1432". Ez alatt 1895-ből: „Rajcsányi, d: Luxemburgi Zsigmond állo alakja, harmadik magyar királyi felségpecsétjének előlapja alapján
