Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei

VIII-3./d Czimerek: 117". A hátoldalon terjedelmes szöveg Rajcsányi ke­zétől, két hasábban, az elsőben Zsigmond életéről, a második­ban (a meg nem nevezett) Habsburg Albertnek és családjának az életéről, V. László koronázásáig (1440). e: Szentgyörgyi Bazini György álló alakja a gróf pozsonyszentgyörgyi síremléke alapján Lavírozott tollrajz, papír; 370 * 242 mm A jobb felső sarokban felirat Rajcsányi kezétől: „Effigies Thomae, Comitis de Sancto Georgio / et Baßin. Sacra Domus Hospitalis Sancti / Joannis Hyerosolimitani Per Hungáriám / et Sclavoniam Prioris humilis et Pau- / perum Christi custodis, ex ejusdem / marmorëo Mausolio deprompta. Qui / obijt. Feria Quarta ante Festum Beati Ambrosij Episcopi A" D. 1457". Ez alatt 1895-ből: „Rajcsányi, Czimerek: 116". A hátoldalon alul is­meretlen, feltehetően 18. századi kéztől: „Pertinet ad Diplomatarium Adami de Rajcsány". A mappa, melyből a kiállított darabok származnak, 166 lapot tartalmaz Rajcsányi Ádámnak, a Magyar Királyi Kamara első levéltárosának a hagyatékából, melyek túl­nyomó többségén pecsétek után készült rajzok és címe­rek másolatai láthatók. Az előképek zöme a középkori Magyarországról származik, de megtalálható köztük Mária Terézia pecsétje is (71). A gyűjtemény jelenlegi formájában minden bizonnyal csak 1895-ben állt össze, mikor Rajcsányi műveinek egy része az Országos Levél­tárból a Széchényi Könyvtárba került. Erről tanúskodik VIII-3./e a lapok elé helyezett, a Levéltár által lepecsételt, 16 ol­dalas mutató. Ennek első oldalán a cím alatt olvasható: „Az Országos Levéltárból 30/1895". A regiszter kék pa­pírra készült, jellegzetes kézírással. Ugyanez a kéz szá­mozta meg a fóliókat - a lapszámot „Rajcsányi: Czime­rek" szavakkal vezetve be -, és látta el betűkkel az egyes ábrázolásokat, amennyiben ezekből több van egy-egy levélen. A rajzok mintegy harmadát (ld. alább, xn. cso­port) ugyanolyan kék papírra ragasztották, mint ami­lyenre a mutató is készült. A lapoknak legalább egy ré­szét korábban is sorozatba rendezve őrizték, legalábbis erre utalnak azok a számok, amelyek több, az alábbi klasszifikáció szerint különböző csoportokba tartozó darabon is feltűnnek (16, 30, 32, 36, 78, 85, 106, 129/a, 142/b, 144/a, 161/a). A rajzok és az azokat kísérő szövegek rendkívül sok­félék, semmiképpen sem tartozhattak azonos vállalko­záshoz. Gyűjteményüket csoportokra osztani csak kor­látozott érvénnyel lehetséges, ugyanis e csoportok egy része is nagy változatosságot mutat, továbbá számos társtalan lappal is találkozhatunk. A mappa áttekinté­sét mégis megkönnyítheti az alábbi típusok megkülön­böztetése: i.: a lapnak többnyire a felső felén pecsét lavírozott tollrajza helyezkedik el, ez alatt annak az oklevélnek a Rajcsányi által írt másolata, melyen a lerajzolt pecsét ta­lálható (1-4, 6-8, 11, 13, 17-19, 25, 30, 31, 34, 39, 40, 44-

Next

/
Thumbnails
Contents