Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - VÉGH JÁNOS: Gótikus szobrok barokk oltárokban

JEGYZETEK 1 Pozsony (Bratislava), az egykori trinitárius templom egyik pillérére illesztett, Donner köréhez tartozó angyaloktól adorált Madonna-kép, amely egy már elkészültekor feltűnően ikonszerű Altdorfer-tábla, a regensburgi Szép Madonna másolata: AGGHÁZY 1959,1, 83, II, 221, III, 122. kép; SPS I, 195; MALÍKOVÁ, MÁRIA: Juraj Raffael Donner a Bratislava. Bratislava 1993, 44, XIII. t. Az angyalok elrendezése a máriavölgyi (Marianka) kegyhely egykori főoltárán a csillagot emelő angyalokat követi, ismerte fel AGGHÁZY 1959,1, 81. Nagyon gyakoriak, tucatnyi pálos templomban megtalálhatók a czçstochowai Fekete Madonna másolatai. Név szerint legyen elég egyet, a budapesti Egyetemi templom főoltárán láthatót említeni: ZAKARIÁS G. SÁNDOR: Budapest. Budapest 1961 (Magyarország művészeti emlékei, 3), 102. 2 Az eseményről tudósító, feltehetően egy szemtanú tollából származó levelet közli BARANYAI BÉLÁNÉ: Mesterek és műhelyek az északkelet-magyarországi barokk szobrászatban. In: Reneszánsz és barokk Magyarországon. Szerk. GALAVICS GÉZA. Budapest 1975, 410-411. A Csáky-oltárról uo., 340, 404, 31-32. kép. 3 A szobrokról részletesen, korábbi irodalmukkal RADOCSAY 1967, 103-104, 149, illetőleg HOMOLKA, JAROMÍR: Gotická plastika na Slovensku. Bratislava 1972, 270, 406. Egy velük kapcsolatos stiláris vizsgálat VÉGH JÁNOS: „Lehajtott fejjel és összekulcsolt kézzel". Egy motívum útja Rogier van der Weydentől Lőcsei Pálig. MÉ 44 (1995) 19-42. A szobrok előkerüléséről és felállításáról, továbbá arról, hogy Lőcsére a menedékkövi (Klástorisko) karthauzi kolostorból jutottak: VÉGH JÁNOS: Pál mester Jézus születése-oltárának viszontagságai. AH 23 (1995) 205-214. 4 A Nagyszebenből Bécsbe jutott feszületről RADOCSAY 1967, 90, 203. Rokokó korban való kiegészítéséről, apróbb átfaragásokról GÖTZ, WOLFGANG: Gotische Plastik in barockem Gehäuse. In: Festschrift Johannes Jahn zum XXII November MCMLVII. Leipzig 1958,192. 5 A lőcsei jezsuita főoltár középkori szobráról RADOCSAY 1967, 46, 192, 32. kép. EISLER JÁNOS: Faszobrászat - A későbbi felvidéki emlékek. In: MMűv 1987, 595,1254. kép. Szép fényképet készített a templom belsejéről Divald Kornél, ld. DIVALD 1999, 346. A barokk oltárról RADOS JENŐ: Magyar oltárok. Budapest 1938, 64, C. tábla; SCHÜRER-WIESE 1938, 84, 211, 65-67, 307. kép; AGGHÁZY 1959, I, 38, II, 162-163; SPS II, 215-217; Pamiatky hnutelné vychodoslovenského krája v státnych zoznámoch, II. Zost. FRICKY, ALEXANDER. Presov 1969, 350 (HRASKOVÁ, ELEONÓRA); BARANYAINÉ i. m. (2. j.), 330-336. 6 A podolini főoltár Madonnájáról DIVALD KORNÉL: Szepesvármegye művészeti emlékei, II. Szobrászat és festészet. Budapest 1906, 4546, 33. kép; ÉBER LÁSZLÓ: Középkori szobrok - barokk oltárok. AÉ Ú. F. 34 (1914) 36-37, 6. kép. SCHÜRER-WIESE 1938, 85, 87, 114. kép; RADOCSAY 1967, 27, 206; SPS II, 491; VACULÍK, KAROL: Restaurovanie dvoch plastik zo 14. storocia. Vlastivedny Casopis 30 (1981) 24-27; MMűv 1987, 469. A barokk oltárról AGGHÁZY 1959, I, 38, II, 217, III, 32. tábla; BARANYAINÉ i. m. (2. j.), 336; Pamiatky hnutelné i. m., 407 (HRASKOVÁ, ELEONÓRA). A búcsújárásról BÁLINT SÁNDOR-BARNA GÁBOR: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárások története és néprajza. Budapest 1994, 80. ' Budapest 1994, X-32. sz. (VÉGH JÁNOS). A kisebb gótikus átfaragásokról RADOCSAY 1967, 148-149. A búcsúról BÁLINT-BARNA i. m., 80. A szobor már a török megszállás éveiben is csodatevőnek számított, tudjuk meg a pécsi misszióból rendszeresen odajáró Horváth János jezsuita atya publikálatlan beszámolójából: MOL, Kam. Levéltár, Acta Jes. Coll. Jaur. Fasc. 2. Foil. 54-55, Nr. 37. (Kivonata a MTA MKI regesztagyűjteményében) 8 Az eperjesi szentélyről szép képet készített Divald Kornél, ld. DIVALD 1999, 225. A főoltárról DIVALD KORNÉL: AZ eperjesi Szent Miklós-templom. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 (1924-1926) 48^9; AGCHÁZY 1959, II, 78. RADOCSAY 1967, 61-62, 163, 74-75, 85. kép; Pamiatky hnutelné i. m. (5. j.), 208-210; HOMOLKA i. m. (3. j.), 232-233, 405, 156. t; URBANOVÁ, NORMA: Presov. Pamiatková rezervácia. Bratislava 1986, 60. 9 Az eperjesi főoltár képeinek restaurálás előtti állapotáról ld. DIVALD KORNÉL: Eperjes templomai. Budapest 1904, 35-37; a stallum egykori állapotát mutató fényképét ld. DIVALD 1999, 224. Új állapotukról Pamiatky hnutelné i. m. (5. j.), 211-212. (HRASKOVÁ, ELEONÓRA); SÁSKY, LADISLAV: Kunstdenkmäler der Slowakei. Ein Bildkunstführer. Bratislava 1988, 507, Abb. 285; POLAKOVÁ, MÁRIA: Vyuzitie gotickych tabuïovych malieb vofarskom kostole sv. Mikulása v Presove. Pamiatky-Priroda 19 (1988/6) 2021. 10 A leibici Madonnáról SCHÜRER-WIESE 1938, 78,85, 201, 279,283, 309, 311. kép; RADOS i. m. (5. j.), 65, CH. tábla; RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez, 1. Az Országos Szépművészeti Múzeum Közleményei 17 (1960) 126; RADOCSAY 1967,106,188, 88. kép; HOMOLKA i. m. (3. j.), 275, 407408, 207-208. t; Pamiatky hnutelné i. m. (5. j.), 170-171. (HRASKOVÁ, ELEONÓRA); STINCIK, PETER: Umeleckohistorické pamiatky Lubice. In: Pubica. Zbornik vydany k 700. vyrociu udelenia mestskych práv. Red. SKARBA, VILIAM. Bratislava 1971, 108. A templombelső összképét ld. DIVALD 1999, 336. A mai főoltárról AGGHÁZY 1959, I, 38-39, III, 32. tábla; BARANYAINÉ i. m. (2. j.), 336, 404, 22. kép. 11 Zsegráról ÉBER i. m. (6. j.), 33-35, 3. kép; SCHÜRER-WIESE 1938, 185; BALOGH, JOLÁN: L'origine du style des sculptures en bois de la Hongrie médiévale. AHA 4 (1957) 233; RADOCSAY i. m. 1960, 127; RADOCSAY 1967, 31, 225, 25. kép; SPS III, 491; Pamiatky hnutelné i. m. (5. j.), 391 (HRASKOVÁ, ELEONÓRA); KRAJNÁK, M.: Kostol Svatého Ducha Zehr a. Kosice 1994,10-11. 12 A máriatölgyesi oltárról: Umëni na Slovensku. Praha 1938, 54. skk, fig. 763, 805; AGGHÁZY 1959,

1, 86, II, 170, III, 120. kép; BAGIN, ANTON-SÁSKY, LADISLAV: Dubnica nad Váhom. Vlastivedny casopis 14 (1965) 11; MALÍKOVÁ i. m. (1. j.), 72, XVIII. t. A trencséni oltárról AGGHÁZY 1959, I, 94-95, II, 290-291, III, 116-117. tábla; SPS III, 306; SÁSKY i. m. (9. j.), 206, Abb. 104; MALÍKOVÁ i. m., 72, 42. kép. A pozsonyi barokk főoltárról AGGHÁZY 1959,1, 76-80, II, 170, III, 115. tábla; MALÍKOVÁ i. m., 35-41, IX. t. Újabban, egy speciális összefügésben SCHEMPER-SPARHOLZ, INGEBORG: Lovasszobor az oltáron. Gondolatok Georg Raphael Donner pozsonyi oltáráról, Joseph Thaddäus Stammet gráci Szent Márton-főoltárával összehasonlítva. MÉ 45 (1996) 157-168. A baldachinos oltárok alaposabb tanulmányozást igénylő típusából néhány idetartozót összegyűjtött már AGGHÁZY 1959,1, 86-87. 13 A sümegi oltárról RADOS i. m. (5. j.), 72, CXXX. tábla; AGGHÁZY 1959, I, 126, 128, 222, 261, II, 255-256, III, 227. tábla. A kolostor, a kegyszobor és a búcsújárás történetéről BÁLINT-BARNA i. m. (6. j.), 345; MIKLÓSI SIKES CSABA: A sümegi ferences templom és kolostor a 18. században. In: Sümegi Szűz Mária képes ferences naptára 1996. évre. Sümeg 1995, 51-54. 14 A szepesbélai püspökfigura aszimmetrikus tartása ugyancsak megnehezítette volna, hogy főalaknak állítsák be; középkori voltát csupán az 1960-as években ismerték fel. Pamiatky hnutelné i. m. (5. j.), 182. (HRASKOVÁ, ELEONÓRA); HOMOLKA i. m. (3.J.), 173, 403,139. t. 15 Jellemezze a közfelfogást egy rövid idézet az eperjesi oltárokról. MYSKOVSZKY VIKTOR: A „Sz. Miklóshoz" czímzett eperjesi rom. kath. plébánia templom. AK 12 (1878) 7.: [A főoltárról] „az oltár többi részei, korinthiai oszlopaival és hajlított párkányzatával már rococo stylű, s az oltár pöffeszkedve annyira terjeszkedik szét, hogy a főoltár ezen alkotmánya a szentély zárfalát szép s célszerű csúcsíves ablakaival együtt egészen elfedi, hogy ezáltal a templom szentélye igen setét. Továbbá a mellékoltárok is már a czopfos korszakból valók és semmiféle műbeccsel nem bírnak". 16 DIVALD i. m. (6. j.), 52: „Általános szokás ezt a kort [a barokkot] ízléstelenséggel vádolni, pedig annyi jó ízlése mindig volt, hogy a régi művészet értékeit fölismerte. Ennek megfelelően jobban is becsülte meg ezeket, mint a mi korunk, a melyet avatatlan restaurátorok, a »nem stilszeru« jelszavával megtévesztettek, s amely középkori templomainkban szinte elvakult szenvedelemmel ront neki minden művészi emléknek, amely nem a középkorból való s [...] nem egyszer a középkor java emlékeit is elpusztítja, mert barokk foglalatukban régiségüket és művészi értéküket nem ismeri föl". 17 ÉBER i. m. (6. j.), 29-37. Meglepő, de a jelenséget a német és osztrák művészettörténet sem dolgozta fel alaposan. Két fontos tanulmány: GÖTZ i. m. (4. j.), 187-193; BECK, HERBERT: Mittelalterliche Skulpturen in Barockaltären. (Unter besonderer Berücksichtigung des unmittelbaren Diözesangebietes des Erzbistums Salzburg vor der Säkularisierung des Erzstiftes.) Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 108 (1968) 209-293.