Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

Egyetlen pergamen lap, rajta több sorban lilásvörös festékkel rótt írásjelek, amelyek leginkább a kínai piktogrammokra emlékeztetnek, de nem azok. Felirata szerint a „pogány írást" egy barlangban találták. M. Á. KELECSÉNYI 1988, 260-275. VII-25. Az „exarcha kincsé"-nek Magyarországon felbukkant darabjai a: Könyvtáblát díszítő aranylemez, hamisítvány Aranylemez, préselt; 17,1 * 13,5 cm A lemezt 1979-ben kínálták fel eladásra a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A lemezt az eladó elhunyt férje hagyatékában találta, és semmi közelebbit nem tudott róla mondani. A könyvtáblaként értelmezett, a 6-8. századi itáliai, langobard kori kőfaragványok és ötvöstárgyak mintakincsét képviselő aranylemezt a múzeum mint különleges hamisítványt megvásárolta. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Osztály, ltsz.: 79.7.1 (N.) Zsúfoltan díszített, álló téglalap alakú aranylemez. A lemezt verőtövekkel préselt minta díszíti. Négy oldalát folyamatos indadísz keretezi, az egyes kacsok közepén kereszttel. A keretező indasort téglalap alakú, két kacsot tartalmazó verőtővel készítették. Négy sarkában és felül középen egy-egy köralakú médaillon. A középrészen felül kantharoszból levelek ágaznak, és az edény szája fölé szimmetrikusan egy-egy páva hajlik. Az edény feVII-25./a lületét rezgőtűvel díszítették, alatta körkeretben balra tekintő négylábú állat (bárány), legalul két, felületén fonatos talpas kereszt van. Az ábrázolások az itáliai kora középkori kőfaragványok és a langobard ötvöstárgyak stílusát követik. b: Négyzetes aranylemez, hamisítvány Aranylemez, nyomott díszítéssel; 3,2 * 3 cm, súlya 0,53 gr. Lelőhelye állítólag Lovasberény (Fejér megye). A tárgyat három további aranylemez társaságában 1894-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum Wolff Józsefnétől. A három vékony aranylemez kör alakú, és gyűrűkövekről, illetve gemmákról levett domborítás (jobbra tekintő emberfejeket és gólyára emlékeztető madarat álló oszlop [?] mellett ábrázolnak). Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Osztály, ltsz.: 35.1894.3 (R.) VII-25./b Négyzet alakú vékony aranylemez verőtővel nyomott ábrázolással. Négy sarkában és közepén kör alakú díszítmények láthatók. Felül csiga és hal, alul bárány és nyolcküllős kerék látható. Középen maszkszerű, ovális csupasz emberi arc: csúcsos fejét vízszintes sávokba rendezett stilizált haj fedi. Az aranylemezek hamisítványok. Ez azután vált bizonyossá, hogy a Nemzeti Múzeum megvásárolta a könyvborítót. A négyzetes aranylemez ugyanis három, kör alakú ábrázolása (a csiga, a hal és az emberi arc) ugyanazzal a verőtővel készítve megtalálható a kétségtelenül hamis arany könyvtáblalemezen is. Ez a lemez egyrészt a legszorosabban kapcsolódik az ún. Tesoro sacróhoz, másrészt a múzeum Római kori Gyűjteményében őrzött, korábban nem értelmezett, publikálatlan, kisméretű aranylemezekhez, amelyek az egykori eladó szerint Lovasberényben kerültek elő. A könyvtábla stílusa megegyezik az ún. Tesoro sacro tárgyainak anyagával, stílusával és technikájával. Az 1880. évben szenzációs lelet hozta lázba a római szakembereket, akik ókeresztény és kora középkori leletekkel foglalkoztak. Egy Ravenna környéki sírból számos tárgy került napvilágra. Ezeket egy püspök visele-