Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

ba (a felső része megfordítva), az ezeken elterjedt hálíszes, rovátkolt felületképzéssel és vimpergás élek[, felül a gótikus építmény mérműves ablakokkal dített torony fülkéit találjuk. A fülkék közötti vimpergák nerszerű csúcsain az „AD 1631" felirat jelzi a készítés ét. A cuppát a szártól szintén gótikus díszítésű levepártadísz választja el. A cuppa vésett indás díszíté1 a művész visszatér a kortárs késő reneszánsz stílusz, ez alatt helyezkedik el az - egyébként csak névről nert - megrendelők felirata. A talpperemen található eh György kecskeméti ötvös CG monogramos mesjegye. ^ A pohár a Tószegen, illetve az athéni Bizánci Múzeiban őrzött néhány évvel későbbi párdarabjaival yütt a késő reneszánsz, manierista művészet egyik lönleges jelenségének, a gótizálásnak Magyarorszán egyedülálló fennmaradt emléke. Az ötvösségben ez tílusirányzat a 16. század végén Nürnbergben jelentzett, és innen terjedhetett Kelet-Közép-Európa felé, ha ennek a hatásnak az útja jelenleg még nincs pon;an felkutatva. Cseh György a késő reneszánsz rtusornamentika 1600 körüli délnémet válfaját, az ún. :h weif werk"-et vette át a talp díszítésén, a hódoltsáművészetben egyedülálló módon, melynek kortárs rhuzamai az erdélyi ötvösségben megtalálhatóak, így y 16. század végi besztercei serlegen (ROTH, VICTOR: VII-18. íróasztalra való keresztet. Károly János jeles történész volt, öt kötetben megírta Fejér vármegye történetét. Sz.Z. SZILÁRDFY ZOLTÁN: A legrégibb magyar Mária-ábrázolás. Az Orans Mária típusa: a mennybemenetel-ikontól a mennybevitel-kompozíciókig. Posztbizánci Közlemények 1 (1994) 5-6, 6/2. VII-19. Úrvacsorapohár 1631 Cseh György Ezüst, részben aranyozott, vert, domborított, öntött; magassága 18,7 cm, szájátmérője 8,1 cm Felirata: (felül) „ERDŐS MIHÁLY - BIRO ERSÉBETH", (alul) „ERDOES MIHALI" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, ltsz.: Poc. Jank. 99 A pohár kerek, kétosztatú talpa virtuóz módon van díszítve domborított késő reneszánsz kartusmotívumokkal. Lapított, bonyolult kartusdíszű, késő reneszánsz szárgyűrű osztja két részre szárát, melyet két, egymással szembefordított - egy kisebb alsó és egy nagyobb felső - hatlapú csonkagúla alkot, melyek egy gótikus monstrancia toronysisakjának felelnek meg. E két rész gótikus monstrancia toronyszerű elemeit olvasztja ma-