Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

VII-3. (részlet) R - r [RÖMER FLÓRIS]: Hunyadi Mátyás miseruhája. Győri Történeti és Régészeti Füzetek 1 (1861) 288; 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás. A történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Budapest 1896, 1213. sz; Régi Egyházművészet országos kiállítása. (Iparművészeti Múzeum) Budapest 1930, 425. sz; BEDY 1936, 60; BALOGH 1966, 389. Ennek a miseruhának eredetéről Heltai Gáspár versben tudósít, egy 16. századi elbeszélés pedig így foglalja össze a régi hagyományt: „Mikoron egyszer Szeggeden az gyűlésben vala [ti. Mátyás király], és Szent Demeter napján bement volna a nagy missére, és látta volna, hogy nem igen jeles kazula avagy missemondó ruha volna a plébánoson, a nagy missén mindjárást offerendára mène, és mikoron megkörülte volna Szent Demeternek oltárát, mindjárt levoná az ő felső ruháját, és az oltárra offerálá azt, hogy Szent Demeternek kazulát csinálnának belőle. Becsülik vala kedig azt a ruhát hatvan ezer forintra". Nyilván a miseruha 18. századi restaurálását követően hímezték és igazgyöngyökkel díszítették azt a dekoratív címerpajzsot a stilizált magyar koronával, melyben a Szent István-i koronafölajánlás kompozíciója szerint Mátyás király térdel barokk kori magyar viseletben. Hódolatát a szeged-alsóvárosi templom kegyképén látható Napbaöltözött Asszony fogadja. A hímzett felirat: „AUXILIATRIX SZEGEDIEN. 1773". Telki József Szegeden is működő franciskánus népszónok már ezt a kegyképet „Szögedi Segítőnek" nevezi, s a hímzés feliratával együtt a Szent Dömötör-i hagyományt adaptálja a miseruhát évszázadok viszontagságai között megmentő szegedi ferences rendház. Mátyás király ikonográfiájában ez a magyar barokk változat eddig ismeretlen volt. Sz.Z. VII-4. Mátyás-kazula Szövete 15. századi, a kereszt hímzése 1773-ból Firenzei selyembrokát; hossza 109 cm A Szeged-Alsóvárosi Ferences Rendház letété a Szegedi Egyházmegyei Gyűjteményben VII-4. (részlet) VI1-4.