Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben
"WENCESLAVS ET" IOANNA. IOANNIS III, F' , ' 11. Wenceslaus és Johanna Ducum Brabantiae Chronica Hadriani Bariandi... Fuggerorum et Fuggerarum ... Imagines második kiadásától. De különbözik abban is, hogy az augsburgi rézmetsző-testvérpár, Lucas és Wolfgang Kilian kivitelezésében készült reprezentatív mű (melynek 1593-as első, akkor feleannyi családtagot tartalmazó változatát Dominicus Custos metszetei díszítették) gazdag, figurális, címerrel ellátott imitált kőkeretbe foglalva mellkép, vagy legfeljebb térdkép kivágatban mutatja az augsburgi Fugger család akkori tagjait. 10 Ismertsége ellenére az elmondott különbségek miatt a Trophaeum megrendelésekor nem ez a munka állhatott példaként Esterházy előtt. Ez a megállapítás azzal együtt érvényes, hogy a mű pontos ikonográfiái előzményét és tipológiai megfelelőjét egyelőre nem ismerjük - már ha egyáltalán volt ilyen. A Trophaeum ábrázolásai ugyanis nem egy forrásra vezethetők vissza. Portrémetszeteinek közvetlen előképe, mint említettük, jelentős részben maga az egészalakos portrékból álló, s többnyire a század hatvanas évei után készült ősgaléria. Ezért a Trophaeum szövegének azt a többször idézett megjegyzését, hogy a metszetek a herceg Petrus nevű udvari festőjének rajzai után készültek, 11 úgy értelmezhetjük, hogy a nevezett udvari festő az ősgaléria portréit tette át rajzba, azaz a festmények kompozíciójának, jellemzőbb részleteinek átvételével adott mintát a metszők kezébe. Csak a képek egy kisebb (jobbára gyengébb kvalitású) részénél feltételezhető, hogy a festmények készülhettek a metszetek nyomán. A Trophaeum tehát - egyes véleményektől eltérően 12 - az ősgaléria egy részének metszett változata, vagyis kompozíciós és ikonográfiái jellemzőiben a különböző időben és mesterek által festett családi portrékra támaszkodik. 13 Amikor tehát ikonográfiái sajátosságait, valamint az előképekhez való viszonyát vizsgáljuk, akkor voltaképp az ősgaléria egyes darabjaira vonatkozóan teszünk fel kérdéseket. Ugyanis már a 17. század utolsó évtizedeiben készült családi arcképgaléria is bizonyos ikonográfiái szempontokat és előképeket követett. A Mausoleum ez utóbbiaknak csupán egyike, ahogyan a benne kifejezett őskultusz is csak az egyik az ősgaléria megformálásakor érvényesülő szándékok közül. A másik egy sajátosan értelmezett hitelesség, pontosabban a többszáz évvel korábban „élt" fiktív ábrázoltak és a képek készültének kora közötti distancia jelzése, amire a festményekre írt feliraton
