Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben

DVCVM BRAB£NTI£. MAXIMILIAN

VS ÄVSTRIACVS ET MARIA CAROLI Ff 3. Miksa császár és Burgundiái Mária (reprodukció) Ducum Brabantiae Chronica Hadriani Bariandi... Antwerp 1600 amely az 1700-ban megjelent Trophaeumnak is forrása lett,

1 még csak az 1200-as évek elejéig megy vissza a 16. század első felétől jobbára fiktív megnevezésű ősök sorában. A Pál idejében készült genealógiai konstrukciók ezzel szemben Ádámtól - ahogyan az Esterházyak festett családfáján, valamint Tobias Sadler róla készült 1670es rézmetszetén

2 -, majd Nagy Károlytól - mint a Theatrum Genealogicum címmel a Trophaeum mellékleteként megjelent metszett családfán -, végül a Trophaeum ábrázolásain már a hun-magyar közös történelem értelmében Attilától eredeztetik az Esterházy család őseit. Ennek a családtörténeti „rekonstrukciós" folyamatnak a Trophaeum

3 talán a legkülönösebb terméke. Létrejötte annak is példája, hogy milyen tudatossággal járt el Esterházy akkor, amikor gondoskodott mindazon „archiváliáról" melyek egy család múltjának dokumentumaiként a régi nemesi famíliák történetét rendesen végigkísérték. Közéjük tartoztak a felmenőket feltüntető nemzedékrendi táblák is, melyeket már évekkel, évtizedekkel korábban festett és metszett változatukban elkészíttetett, s melyek tartalmi összeállításában egyes álláspontok szerint maga is részt vett.

4 Megszerkesztésüknek és létrejöttüknek családtörténeti szerepük mellett közvetlen célja is volt: az egykorú gyakorlatnak megfelelő kancelláriai jóváhagyatás, s ezáltal adataik hitelesítése, amit később I. Lipót Esterházy Pál birodalmi hercegi rangra emelése alkalmából kiállított diplomájában meg is erősített.

5 Mindazonáltal a családfák műfaji sajátosságuknál fogva nem nyújtottak többet, mint egy szemléltető áttekintést a család generációs rendjéről, leszármazásáról, pontosabban az ezzel kapcsolatos képzetekről. Egy család múltjának története, az egymást követő generációk múltbeli szerepe ugyanis nem a családfákban válik érzékelhetővé, hanem inkább az évszázadokon át vezetett, s a 16. századtól kezdődően főként német területen elterjedt nemzetségkönyvekben. Esterházy Pál bizonyára tisztában volt ezzel, s ennek okán tarthatta szükségesnek, hogy a családi genealógia összeállítását követően egy utólagosan összeszerkesztett nemzetségkönyvvel tegye teljessé a családi múltat reprezentáló „tárgyi dokumentumok" sorát. A Trophaeum ugyanis lényegében nem más, mint nemzetségkönyv, annak minden műfaji törvényszerűségével. Főként ezzel magyarázható, hogy miért kapott helyet benne a családtagok képi és szöveges bemutatása mellett a mű második felét kitevő koholt okmánytár, amelynek tartalma előtt mindig is meglehetősen értetlenül állt a kutatás.

6 A nemzetségkönyvek szokásos rendjét követve a Trophaeumban tehát megtaIck. Bazormn ÊjjgjA Regis Mia—> h i f J:* i 1 Juris Him^WW twHmt,Coiáarfix axvmus.Qst). 4. Ida dák királylány, Eurs felesége Trophaeum No. 4.