Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben
A történelem késő reneszánsz és barokk képei 5. Ansegisus és Begga Ducum Brabantiae Chronica Hadriani Bariandi... lálható a család hercegi címerének leírása, heraldikai jeleinek költői méltatása, a (korábbi századokra nézve kitalált) ősök és kortárs - férfi és női - családtagok egészalakban megjelenő portréja, címerükkel, nevükkel, főbb méltóságukkal, házastársuk s esetleg apjuk megnevezésével, mindezt követik a genealógiai jegyzetek, az egyes személyek részletesebb „életrajzát", származását megadó commentarium, majd a családi „oklevéltár" jegyzéke, illetve ismertetése, a kiváltságokra és birtokokra vonatkozó (ugyancsak fiktív) királyi adománylevelek, Esterházy Pál fontosabb - az aranygyapjas rend, valamint a birodalmi hercegi rang elnyerésekor kapott - diplomái, végül genealógiai leszármazások és családfák. A Trophaeumban paradox módon tehát minden megvan (túlnyomórészt persze költött formában), aminek egy nemzetségkönyvben lennie kell, csupán egy hiányzik, ami pedig a nemzetségkönyv lényege, a generációk által vezetett családtörténet önmagában való hitelessége, a generációs bejegyzések egymásutánjában tettenérhető múlt a maga történeti valójában. Hitelességet számon kérni e műtől azonban már azért sem érdemes, mert Esterházy célja itt éppen hogy nem a család múltjának tényszerű bemutatása volt, hanem a kor nemesi gondolkodásának megfelelően a magyar történelem kezdetéig visszanyúló mitikus család-eredet felmutatása - bizonyítva a család történelmi jelentőségének folyamatosságát -, illetve mindezek krónikaszerű összefoglalása. Más kérdés, hogy az akkoriak - s így Esterházy - felfogásában végig a 17. század folyamán komoly formában élt a honfoglaláskori nemzetségektől való „egyenes ági" leszármazás fikciója. Ezért a magyar történelem egészét felölelő, s annak jelentősebb alkalmaihoz és személyiségeihez szorosan kapcsolódó családtörténet öntudatos megállapításait Esterházynak ősei történeti szerepébe és kiválóságába vetett hite, valamint a nemesi őskultusz sajátos múltszemlélete együttesen formálta. így a család Eurs vezértől származó első tagja, Estoras Szent István kortársaként azon magyarok közt volt, akik elsőként vették fel a keresztségét, mikor is ő természetesen a Pál nevet kapta. Aba nemzetségből származó felesége ugyanakkor Krisztina „lett", amely névválasztás bizonyára Esterházy Pál anyjának, Nyáry Krisztinának állított emléket. Magától értetődően az ország történelmében előforduló jelentősebb hadieseményekben is találunk egy-egy Esterházyt. A legkorábbiak közül Zsigmond a bolgárok ellen vívott harcban, György pedig IL Géza idején vesztette életét. Esterházy Imre a kereszténység védelmében IL András szentföldi hadjáratában, Péter pedig a kunok elleni csatában halt 6. Rozgonyi Ágnes, Esterházy András felesége Trophaeum No. 50.
