Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben
BUZÁSI ENIKŐ FIKCIÓ ÉS TÖRTÉNETISÉG AZ ESTERHÁZY CSALÁD ŐSGALÉRIÁJÁBAN ÉS A TROPHAEUM METSZETEIBEN Az Esterházy család történetének egyik legkimagaslóbb és minden tekintetben legösszetettebb karakterű alakja, Esterházy Pál (1635-1713) kortársai közt egyedülálló személyes ambícióval és példa nélküli következetességgel törekedett arra, hogy családja társadalmi presztízsének növelésére történelmi rangot adjon az Esterházy névnek. A kor nemesi felfogásában ehhez elengedhetelen volt az „arisztokrata múlt", az ősi előkelőség, a régi famíliák dicsősége. De megkívánta az a politikai és társadalmi szerep is, amit a néhány évtized (voltaképp két generáció) alatt előbb bárói, majd grófi, végül birodalmi hercegi rangra emelkedett Esterházyak - akik között Miklós után Pál is a nádori méltóságig jutott - a 17. század folyamán betöltöttek. Esterházy Pált ez a rendhagyóan gyors családi karrier nemcsak büszkeséggel töltötte el, de feltehetően némi „történelmi önigazolásra" is késztette olyan, már a középkorban is ranggal és politikai befolyással bíró arisztokrata családokkal szemben, mint a Drugethek, Perényiek, Forgáchok, Csákyak, Czoborok, akikkel az Esterházyak részben rokonságban is álltak. Az egykorú hazai gyakorlat mellett - miszerint a rangemeléshez kapcsolódóan nemegyszer fiktív ősök sorával bizonyították egy-egy család múltbeli kiválóságát ez lehet a magyarázata Esterházy „múlt-teremtő" szándékának és tevékenységének, illetve mindazoknak a képzőművészeti alkotásoknak és utólagosan gyártott családtörténeti „dokumentumoknak", amelyek mindennek a jegyében születtek. Esterházy Pál szemlélete, megrendelői gondolkodása ebben a tekintetben jellemzően „második generációs", ami abban mutatkozik meg, hogy családja „ősi eredetének", azaz régi előkelőségének bizonyítása családi reprezentációjának egyik legfontosabb eleme, mecenatúrájának pedig egyik elsődleges mozgatója lett. Jellemző, hogy hasonló szempont apja, Miklós nádor megrendeléseiben, akire homo novusként a család politikai szerepének, valamint társadalmi és vagyoni helyzetének megalapozása hárult, még nem fedezhető fel. Ahogyan valamiféle önmérséklet tapasztalható abban is, hogy az 1620-ban Esterházy Miklós által megrendelt első genealógia, amelyet Balásffi Tamás boszniai címzetes püspök és pozsonyi prépost állított össze, s 52 SAB o L en, viii.foqoa ba%un$a m. (^ABOLCH llCAVFTANEp HVN^. 2. Szabolcs vezér Mausoleum Regni ApostolidRegum et ... Ducum. Norimbergae 1664, No. Vitt.
