Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - RÓZSA GYÖRGY: Paul Juvenel elveszett pozsonyi mennyezetképei

11. Egyetértés Isten akaratával. A királyi lakosztály egykori pannójáról Pinacotheca Principum Tab. CIL 13. Feszületcsoda. A királyi háló egykori pannójáról Pinacotheca Principum Tab. CHI. 12. Hit és katolikus vallásban megmutatkozó buzgalom, a szentségek és az Eucharisztia kultusza. A királyi lakosztály egykori pannójáról Pinacotheca Principum Tab. CIL ként kap hangsúlyt, miközben két kisebb az örök világosságra utal. A legutolsó történeti tematikájú festmény „SUMMORVM VIRORUM TESTIMONIA" (A nagy emberek tanúbizonysága) feliratot viseli. A ravatalon fekvő II. Ferdinándról kortársai nyilatkoznak. Gusztáv Adolf állítólag csak Ferdinánd erényétől félt. Bethlen Gábor szerint azért volt nehéz ellene harcolni, mert a vereség nem törte le, és a győzelem nem tette elbizakodottá. Murtéza budai basa szerint: „szent ő, Isten vele van és érte harcol". Ez után következik a várkápolna, ebben azonban már nem szerepelt történeti kép, ezzel tehát most nem kell foglalkoznunk. A mennyezetfestmények valószínűleg a Mária Terézia korában végrehajtott átépítéskor tűntek el, amikor 14. Istenben kell hinnünk és remélnünk. A királyi háló egykori pannójáról Pinacotheca Principum Tab. CIV. Albert szász-tescheni herceg, Magyarország helytartója és felesége, Mária Krisztina számára a várat újból átalakították. Ha ekkor még esetleg nem is, de az 181 l-es nagy tűzvész folyamán biztosan elpusztultak. A képekkel kapcsolatos legfontosabb kérdések a témával, a művésszel és a megrendelővel kapcsolatosak. A pozsonyi Várat az uralkodó csak ideiglenesen vette igénybe lakás céljára, általában Bécsben székelt, így a festmények szűkebb közönség, például az országgyűlés