Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - RÓZSA GYÖRGY: Paul Juvenel elveszett pozsonyi mennyezetképei

15. Három kisebb embléma. A királyi háló egykori pannóiról Pinacotheca Principum Tab. CHI, CIV. nemesi tagjai részére alkalmanként hozzáférhetők voltak. A képek tartalmát a harmincéves háborút kirobbantó cseh felkelést leverő, és az ellenreformációban fontos szerepet játszó, nemrég meghalt II. Ferdinánd (16111637) élete, illetve az őrá jellemző erények jelentették. Már Bél is észrevette, hogy a képfeliratok és Guillaume de Lamormaini, a király gyóntatója - az egyik mennyezetkép szereplője - egy népszerű művének (Ferdinandi II. Romanorum Imperatoris Virtutes. Viennae Austriae 1638) fejezetcímei többször megegyeznek. Mivel a könyvnek több fejezetcíme van a mennyezetképek feliratainál, valamint mivel Pozsonyban a könyv két fejezetcíme egy képen, összevonva jelenik meg, nyilvánvaló, hogy a festő használta fel a jezsuita írásművét. AII. Ferdinánd családját bemutató festményen fia, III. Ferdinánd (1637-1657) is megjelenik. Amíg apja a nézőnek háttal ül, ő felnőtt férfiként szemben állva látható. Mivel II. Ferdinánd 1637. február 8-án meghalt, és minthogy ravatalképe szerepel a sorozatban, valószínűtlen, hogy ő lenne a megrendelő, inkább fiára kell gondolnunk. A program kidolgozója feltehetően közvetlen környezetéből került ki. A katolikus teológiai irodalomban való jártasságot eláruló témák alapján arra kell következtetnünk, hogy - bár világi épületről van szó - a programalkotó valószínűleg a dicsőített uralkodó erényeinek méltatója, a nagy befolyású jezsuita atya, Guillaume de Lamormaini volt. A két 18. századi leírás szerzői a sorozat művészét nem nevezik meg, szignatúráról nem maradt fenn adatunk, írott adatok bizonyítják, hogy a képeket az 1579ben Nürnbergben született, majd Itáliában Adam Elsheimernél tanult Paul Tuvenel festette, aki 1638-ban Bécsbe, majd Pozsonyba költözött, és az utóbbi helyen halt is meg 1643-ban. Ezt szignált műveivel mutatkozó ana-