Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
TANULMÁNYOK - MIKÓ ÁRPÁD: Imago historiae
dik. Köpenyének aranybrokátját világos és sötét okkerrel, valamint - a mustrát kiemelendő - kékesfeketével festette a miniátor. A köpenyre hermelingaller borul. Jóllehet az elmosódott arcot és a prémgallért is sötétszürke réteg borírja - amely oxidálódott fehér festék lehet -, vonásait mégis szándékosan tették tönkre. A képet semmiféle felirat nem kíséri, kerete nincs, és nem is volt soha. 17 Az elmosódott arcvonások ellenére jól felismerhető, hogy a kép Paolo Giovio 1575-ben megjelent Elogia virorurnának egyik metszetéhez hasonlít, ahhoz, amelyik Mátyás királyt ábrázolja. Rómer Flóris már 1868-ban Mátyás királyként azonosította a Horatius-corvina miniatúráját, 18 s felismerésének helyességében nincs is okunk kételkedni: a haj, a koszorú, a profil konhúrja, a gallér szabása, a köpeny erőteljes hármas ránca mindmind egyértelművé teszik, hogy a metszet és a miniatúra közös előképet követ. Ezt Paolo Giovio comói Musaeumának, vagyis a híres emberek arcképcsarnokának Mátyás-portréjában kell látnunk, amelyet - ha hihetünk Gioviónak - maga a nagy Mantegna festett. 19 A kérdés az, hogy mikor készült ez a miniatúra. Balogh Jolán úgy gondolta, hogy 1490 előtt, még Budán másolták volna a kódexbe a Mantegna-portrét - amelynek Budára jutására szerinte épp ez a képecske a bizonyíték -, s a figura hajának rajzos karakterét hozta fel stíluskritikai érv gyanánt. 20 A nagy tudós tekintélye azután a problémát - megoldottnak sugallva azt - le is vette a napirendről. A portré azonban nem is egy kérdést vet föl. Legkülönösebb vonása, hogy igazi palimpsestus. A pergamenlapon ugyanis eredetileg írás volt. Nem sok; egy szó, s alatta öt sornyi kivakart szöveg, amely a miniatúra alá is benyúlik. Önmagában ez még nem datálja a festményt, csupán a relatív kronológia szempontjából érdekes; a bejegyzés későbbi lehetett a kódex leírásánál, és mindenképpen korábbi a képnél. A magyar uralkodó előtt másé volt a kódex; a Mátyás-címer - az ún. első címerfestő munkája -1485-1490 között kerülhetett a címlapra. 21 ^ , /funny T^n^»! n J-Uhüv -f-st H|m .oi 4. Bejegyzés a Horatius-corvinában London, British Library, Lansdowne 836, fol. V
