Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

10 3. Johann Andreas Pfeffel (1674-1750): Kapisztrán Szent János, háttérben a nándorfehérvári csatával, 1720 körül Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye tan áll, megéppété, s a Szent Képet is örök emlékezetül (ki most is ott a Kincs között tartatik) odaadá."

2 Nagy Lajos török-tatár betöréseket kivédő emlékezetes csatája és donációi motiválhatták Esterházy Pál nádort, amikor a sikeres zalánkeményi csata (1691. augusztus 19.) hírére ünnepélyes körmenetben hordoztatta a kincstár magyar kegyképét, később pedig, hogy ő és családja az ellenség torkából annyiszor megmenekült, hálából Mariazellnek egy négy és fél láb magas drága úrmutatót ajándékozott.

3 Winkler kompozícióját vette át Franz Xaver Ferstier Sankt Pölten-i mester imalapra nyomott rézmetszete (2. kép).

4 Gyűjteményemben leegyszerűsített változatát őrzöm „A. P. Sc." jelzettel. A nándorfehérvári diadal vezéregyénisége Hunyadi János mellett Kapisztrán Szent János volt, akinek ikonográfiája rendszerint föltünteti a harci motívumot. Attribútuma keresztes lobogó, amely alá toborozta hadait. Johann Andreas Pfeffel (1674-1750) rézmetszetű szentképén a bal oldali háttérjelenet a törököket üldöző Kapisztránt mutatja (3. kép).

5 Gyűjteményem másik példányán ismeretlen rézmetsző háromnegyedes alakban örökítette meg a harcos szentet, jobbjában a feszülettel, bal kezében a zászlórudat markolja (4. kép). A háttérben itt is csatajelenet látható. A győzelmet legkifejezőbben az augsburgi Klauber testvérek, Joseph Sebastian (1700-1768) és Johann Baptist (1712-1787) jelzetével készült, kitűnő allegorizáló rézmetszet örökíti meg (5. kép). Kapisztrán Szent János büsztje fölött a győzelmi lobogó, alatta a fordított félhold, s a halomba levágott törökök, vérző fejek, legurult turbánok látványát az ellenségtől zsákmányolt fegyverek és zászlók körítik. A bal oldali lándzsára szúrt török díszföveg alatt Nándorfehérvár látképe „Belgradum Servatum" (a felmentett Belgrád) felirattal.

6 A felsorolt kisgrafikai emlékek a maguk formanyelvén ugyanúgy emlékeztetnek az 1456. július 22-én aratott győzelemre, mint a III. Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó, s évente augusztus 6-án Urunk színeváltozásának hálaünnepe, amelyet az 1493. évi esztergomi zsinattól kezdve hazánkban a pirosbetűs ünnepek közé soroltak.

7 Szintén liturgikus „emlékművel" tették emlékezetessé a lepantói győztes csatát (1571. október 7.), amikor a Győzedelmes Boldogasszony, később Rózsafüzér Királynéja ünnepét rendelte Róma a tengeri diadal évforduló napjára. Don Juan d'

Austria hazatérő katonáival Loreto híres búcsújáróhelyén adott hálát Szűz Máriának, akit „Keresztények Segítsége" címen dicsőítettek, s ez invocatióként a Mária-litániában maradt fönn. S .JOANNES DE CAFJSTJUmO Sacerdos Ord Jltfiri. Obs- • obij't aix. j„p r6 • 4. Kapisztrán Szent János, háttérben a nándorfehérvári csatával, 1760 körül Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye