Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken
N.IOANXES CAPISTHATSriJS ()RD . S .1'FRANCIS CI - ',l,J'W l : , ;if ÉlBÉk 5. Joseph Sebastian Klauber (1700-1768)-Johann Baptist Klauber (1712-1787): Kapisztrán Szent János mint a nándorfehérvári diadal győztese, 1750 körül Czétényi András gyűjteménye Az ünnepet s a litánia megszólítását illusztrálják a következő szentképek, amelyek a Klauber testvérek ötletességét dicsérik. Az elsőn Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) neve is föltűnik, aki a barokk szentképmetszés csúcsát jelzi. Az érett rokokó pazar formakincsét gazdag szimbolikával tudta megjeleníteni, Göz invenciózus művészete a Klauber-műhely beindulásakor kitűnő minőséget biztosított az ott készült lapoknak. Az Olvasós és Győztes Boldogasszony ünnepét páratlan történeti illusztrációval mutatják be az augsburgi mesterek (6. kép). Szent V. Pius pápa kezében a rózsafüzérrel könyörög a csata győztes kimeneteléért, vele szemben a páncélba öltözött hadvezér, Don Juan d' Austria jobbjában koronát ajánl a lepantói csata mennyei győztesének, Máriának, a Tenger Csillagának. Háttérben a gályák s a koszorúkat nyújtó angyalok alatt a győzelem és veszteség számszerű adatai olvashatók. A másik lapon a tengeri ütközet keresztény és török hajóhadát úgy mutatja be, amint a félholdra lépő Győztes Immaculata gyermeke az őskígyó torkába szúrja keresztjét, bal kezéből pedig villámokat szór az oszmán flottára (7. kép). Ez a Mária-típus egyezik a győri Szent Ignác-templom Győzelmek Máriája oltárának képével, amely a lepantói csata legkorábbi művészeti emléke Magyarországon. 8 A harmadik szentkép e témakörből Jakob Adam (1748-1811) lorettói litániát illusztráló sorozatából való, melyet a bécsi rézmetsző a Klauber testvérek metszete nyomán készített magyar feliratokkal (8. kép). A babérkoszorúba foglalt Máriának isteni gyermeke átadja a győzelmi pálmát, körülötte diadalmas török elleni harcokra utaló hadi tropheumok tornyosulnak közrefogva a lepantói tengeri flotta néhány hajóját. 9 Székesfehérvárt a keresztény hadak először 1601. szeptember 20-án foglalták vissza. Október 15-én sikerült a Csókakő várát körülzáró török tábort megfutamítani. A keresztény seregek lelkesítő vezére Brindizi Szent Lőrinc kapucinus szerzetes volt, akiről Istvánffy Miklós 1622-ben az ütközettel kapcsolatban ezt írja: „a fölfeszített Krisztus keresztjével a kezében emelt hangon harcra buzdította a keresztény csapatokat, s mit sem törődött a körülötte röpködő golyókkal". 10 Philipp Joseph Fill augsburgi mester készített Lőrincről boldoggá avatása alkalmából rézmetszetű szentképet, amelyen az egyházdoktori címet is kiérdemelt szakállas szerzetes egy barokk szószékből emelkedik ki. Kezében tartott feszületéből cikázó villámokkal sújtja az egyház ellenségeit, akik mintha a szószék díszítményei lennének. A kosár mellvédjén miniatűr jelenet örökíti ÍO FTC S TUM Rü S A KEL B MŒ V. ÄARIÄ, . SEIT DE VICTORIA. . -,V\' I; ? C.P.S.C • M. G-os er Xtauttr Cath . St. • tf ext . il . V. • 6. Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) metszete a Klauber-fivérek kiadásában: A lepantói csata allegóriája Szent V. Pius pápa és Don Juan d' Austria alakjával, 1750 körül Győr, Székesegyházi Könyvtár
