Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század) - WEHLI TÜNDE: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében
Annak ellenére, hogy az augsburgi munka pergamenre nyomott, Mátyás király címerével díszített és neki szóló dedikációval jelent meg, nem annyira a királyi udvarban, mint inkább a magyarországi nemesség körében vált hosszú időre a magyar - nemesi - nemzet dicső múltjának dokumentumává. Ez a kiadvány került az élénkülő külföldi érdeklődés homlokterébe, mely az ország története felé fordult: egyrészt azért, mert Mátyás alakja ismertté vált, másrészt természetesen a török fenyegetés miatt. 25 Míg a Krónika szövege szerzőjének középnemesi szemléletét, történelemfelfogását tükrözi, főként a brünni kiadás illusztrációi révén a magyar nemzet történetét lényegében az uralkodók történetében látja. Érdekes módon éppen a Mátyásnak dedikált augsburgi variáns képsora szakít ezzel a szemlélettel, és közelít a szerző által képviselt nemesi nemzeti irányzathoz. A középkori krónika a nemzet és dinasztia történetének feldolgozása. Célja a jelen státus történeti érvekkel való alátámasztása. Ehhez az előkelő, bibliai és mondabeli ősök „felkutatása" a legideálisabb megoldás. Ennek a könyvtípusnak igényesebb változatai illusztráltak. Magyarországon Thuróczy munkája az utolsó ebben a sorban. Talán nem véletlen, hogy a nemzeti humanizmust megalapozó nemesség leginkább ennek az elbeszélését kedvelte meg. Ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy megjelenésére Mátyás király Antonio Bonfinihoz fordult a Magyar történelem tizedei című munka megrendelésével. &t clectíonc bfu comití* tmú)k ín tt&m Mm aűt pcregrínís ejc relatíbtfama obittofitogis U öíflai ín regtro bűgane vcnítmüito* ptriltamt. maj* me aűt tilos qní ribé regi comitis labittai ßfuaferlt ne dm Mtoice eflfuft fangumís ípfi? comíttö íabiflai to Bfaui&tfeo aíoííns infnrgcre : ac inceptá fine ab optara íöocere vmbtctá befiberarc ^bebát.Aő* facta fhiffct:fi> có / poncbís regni vcW-.$q* elígébo rege:inbicta per tot« regno bű 11. Mátyás király a Thuróczy-krónika augsburgi kiadásában, 1488 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár JEGYZETEK Szeretnék köszönetet mondani Bak János professzor úrnak a Windecke-kézirat mikrofilmjének beszerzéséért. 1 DOMANOVSZKY SÁNDOR: A dubniczi krónika. Sz 33 (1899) 251; MÁLYUSZ 1967, 61; KRISTÓ GYULA: História és kortörténet a Képes Krónikában. Budapest 1977, 5. skk, 100. skk. 2 BERKOVITS ILONA: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában. Sz 87 (1953) 72-107; KRISTÓ i. m., 136. skk; MAROSI ERNŐ: A Képes Krónika királyportréi. In: Székesfehérvár 1996, 5. skk. 3 KRÍZA 1996, 48; HOFER TAMÁS: A birtokba iktatás, ajándékozás középkori rítusai és a fehérló-monda. In: Magyarok 1996, 63. 4 A biblikus és liturgikus kódexek képei közötti válogatással ellentétes a kézirat szövegének szelleme, mert a szöveg kompilátora a hagiografikus irodalmat meglehetősen mostohán kezelte. 5 Ld. a 17. jegyzetet. 6 MAROSI i. m. (2. j.), 7. 7 BERKOVITS i. m. (2. j.) 8 MAROSI ERNŐ: Magyarok középkori ábrázolásai és az orientalizmus a középkori művészetben. In: Magyarok 1996, 90. 9 DOMANOVSZKY i. m. (1. j.), 251. 10 MAROSI 1998, 549. sk. 11 MAROSI 1998, 551. 12 MAROSI 1998, 550. skk. Ezúttal a fejezetek Altmann-féle számozása helyett, ami gyakran a V*-re vonatkozhat, a V 2 fejezetszámait, valamint az utólagos, könyvtárostól származó fóliószámokat adtuk meg. A rubrikák közlésétől eltekintünk, a címeket kivonatoljuk. 13 A forrásokról legutóbb: RÓZSA 1998, 10. 14 A két kiadás OSzK-ban őrzött, e kiállításra is kölcsönzött példányainak könyvészeti adatait a katalógus IV—3. és IV-4. sz. tételei tartalmazzák. E tételek alapján készült a jelen tanulmány Thuróczy-krónikávcá foglalkozó része is. Az illusztrációk köteten belüli helyét közli: RÓZSA 1998, 19. skk. 15 A címertáblának kompozicionális forrása Mátyás 1464-es nagy felségi pecsétje lehetett: SOLTÉSZ, ERZSÉBET: Über zwei Holzschnitte der Augsburger Thuróczy-Chronik. Gutenberg Jahrbuch 1993, 94. sk. 16 RÓZSA 1998,11. 17 RÓZSA 1998, 9. 18 MAROSI i. m. (8. j.), 91. 19 Ilyen koronát visel IV. Károly a karlstejni vár Mária-templomában. Ld.: Dejiny ceského vytvarného uméní, 1/1. Red. CHADRABA, RUDOLF. Praha 1984, 33. kép. 20 THURÓCZY 1978,106. 21 GÁBOR GYULA: Adatok a középkori magyar könyvírás történetéhez. MKSz 34 (1910) 10. 22 KERNY 1993b, 40; Paulus Crosnensis Ruthenus Panegyricusának az 1509-es bécsi kiadását bevezető hasonló témájú metszetéről, valamint ennek az ábrázolásnak a II. Ulászló kori guldineren kimutatható feltűnéséről: WEHLI TÜNDE: Szent László ábrázolása egy Bécsben, 1509-ben nyomtatott könyvben. AH 21 (1993) 56. skk. 23 RÓZSA 1998, 14. 24 MAROSI i. m. (8. j.), 84. sk. 23 A külföldi könyvgyűjtők könyvjegyzékeiben szereplő magyarok története és hasonló címen szereplő krónikák többsége valószínűleg a Thuróczy-krónika augsburgi kiadásával azonosítható. Ennek egy példánya szerepelhet Leonardo da Vinci könyvjegyzékében is.
