Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század) - WEHLI TÜNDE: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében
6. Nápolyi László behívása. Miniatúra a Windecke-krónikában, fol. 37 v lence elleni hadjáratra hívják (1412); f. 36', XVIII.: Zsigmond csehországi hadjárata (1403); f. 37 v , XIX.: Károly (helyesen László nápolyi király) behívása Magyarországra; f. 39', XX.: Zsigmond király boszniai hadjárata (1405); f. 40 r , XXI.: Zsigmond szerbiai hadjárata (1408); f. 4L, XXX.: A német lovagrend követei Zsigmond elé járulnak (1410); f. 42 v , XXXI.: ítéletlevél a lengyel király és a német lovagrend viszályában (1410); f. 57', XL.: Zsigmond három püspök és három tartományi fejedelem között trónolva ítéletet mond Ulászló lengyel király megbízottja, Vitold litván fejedelem jelenlétében a lengyelek és a lovagrend közötti vitában (Késmárk, 1410); f. 69 v , LXIIL: Zsigmond elfogatása és fogságba vetése (Siklós, 1401); f. 131 r , CIX.: Zsigmond visszatér Budára, ahová a követek testvére, Vencel cseh király halálhírét hozzák (1419); f. 164', CLIV: Zsigmond király Budáról Váradra űzi feleségét, Borbálát (1419); f. 198 v , CXCIL: Zsigmond király és Placentinus (Branda Castiglione) kardinális Budára vezetik a dán királyt (1423); f. 200 v , CLXXXXIV: Zsigmond római király a birodalmi jelvényeket Budára viteti (1423); f. 205 r , CLXXXXVIIL: A bizánci császár fogadása (Buda, 1424); f. 206 v , CLXXXXIX.: „Niclaus Schallaga" várának leromboltatása; f 208 r , CC: Zsigmond Budán megalapítja a Szent Zsigmond-prépostságot (1424); f. 222 v , CCXIL: Zsigmond és a dán király Budán lova7. ítéletlevél a lengyel király és a német lovagrend viszályában. Miniatúra a Windecke-krónikában, fol. 57 r gólnak (Budáról Fehérvárra? 1424); f. 224 v : Zsigmond és a dán király jelenlétében Budán egy meggyilkolt nőt siratnak (? 1424); f. 233 v , CCXIX.: Budai úrnapi körmenet a bizánci császár és Zsigmond résztvételével (1424); f. 293', CCLVII.: A mainzi püspök és a badeni őrgróf Pozsonyba jönnek (1434?); f. 439', CCCLX.: A halott Zsigmond felravatalozása Znaimban. A Zsigmond halála utáni történésekkel, Albert király trónra jutásának eseményeivel is több kép foglalkozik (ff. 442', 456', 459 v ). 12 Thuróczy János a kisebb kancellária nótáriusaként feltehetően 1475-ben, Drági Tamás biztatására fogott a magyarok krónikájának megírásához. A művön egy évtizeden keresztül dolgozott. A hun és a magyar történet megírásakor különböző forrásokból - krónikákból, kancelláriai dokumentumokból - és szemtanúk emlékeiből válogatott. 13 A művet 1488-ban Brünnben Filipecz János váradi püspök és olmützi püspöki helytartó, majd Augsburgban Theobald Feger budai könyvkereskedő kezdeményezésére is kiadták. 14 Mindkét kiadás illusztrált. Az augsburginak két változata készült el. Egy rövidebb terjedelmű, amely Mátyás ausztriai tevékenységét nem tárgyalja, és címerlapjáról Ausztria címere hiányzik. Ez a változat a német olvasóknak készült. A magyar olvasóközönségnek szánt
