Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század) - WEHLI TÜNDE: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében

8. Zsigmond elfogatása 1401-ben. Miniatúra a Windeckekrónikában, fol. 69

v változatból nem maradhattak ki Mátyás ausztriai hadjáratai, győzelmei. A címerlapon az osztrák címer is helyet kapott.

15 Ennek egy pergamenre nyomott példányában olvasható a Mátyásnak szóló aranybetűs ajánlás, melyben Theobald Feger budai könyvkereskedő, a mű kiadója hivatkozik is a képi kiegészítésre.

16 A Krónika a történeti irodalomban sajátos műfajba tartozik. Illusztrált életrajzgyűjtemény, azaz Bildnisvitenbuch. Sematikus ábrázolásokkal illusztrált előzményei ókori és középkori eredetűek. Funkciójuk általában a dinasztia legitimitásának kifejezése.

17 A brünni és az augsburgi kiadás megegyezik abban, hogy törzsanyaga magákat, az uralkodók maiestas-típusú portréit tartalmazza, a hun Attilától kezdve a hét kapitányon és a magyar királyokon keresztül az éppen uralkodó Mátyásig. Ezen túl mindkét incunabulumban helyet kapott Mátyás király apja, Hunyadi János is. A továbbiakban eltérnek egymástól e nyomtatványok. A brünni kiadást a honfoglalásnak szentelt egész oldalas kép vezeti be. Az augsburgit a már említett címerlapon kívül egy Szent Lászlónak a kunnal vívott harcát ábrázoló kép vezeti be, és az uralkodóportrékat csataképek tagolják. Ebből adódik a két incunabulum illusztrációinak eltérő száma. E képeken a tatárt és a keleti etnikumot a török képviseli. Ez nem feltétlen értékmérő, hanem esetleg a korszak ismerete9. Zsigmond Váradra űzi feleségét, Borbálát. Miniatúra a Windecke-krónikában, fol. 164

r iből fakad. Ennek következtében viselhetnek törökös öltözetet az augsburgi kiadás honfoglaló magyarjai.

18 Egyébként a nyomtatványok szereplői - főleg a brünni kiadásban - viselnek kortalan, vagy korabeli öltözeteket is. A brünni Krónika hun fejedelme koronás, kardot és zászlót tart. Kapitányai sematikusak, egyénítésük megoldatlan. A trónoló királyok többségének arca középkorú férfié. Testük többnyire palástba burkolt - a lovagi öltözet ritka -, és uralkodói jelvényeiket viselik. Ezen túl Szent Istvánnak nimbusz, Lászlónak bárd is jár. A Könyves Kálmánnak szánt eredeti (papi) hivatásra a szakáll és bajusz nélküli arc, valamint a korona fölött lebegő püspöksüveg utal. II. (Vak) Béla csukott szemei utalnak vakságára. Zsigmond király feje fölé három korona magasodik, közülük a fejére helyezett nyitott leveles a magyar királyé, a szalagpáros a cseh királyé.

19 Hunyadi János álló, fiatal páncélos lovag, aki kardot tart, és pajzsára támaszkodik. Az augsburgi Krónika uralkodóinak többsége is palástot viselő, középkorú férfi, mégis, a maiestas-űpus helyenként elbeszélő elemmel történő kiegészítése, az attribútumok gazdagsága önmagában is változatossá teszi a képsort. A koronás, hüvelyéből kivont kardot tartó Attila zászlóján a hun-magyar azonosságot sugalló turul