Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)

Székely István (IV-11), Bonfini (IV-9,1V-10), a Chronicon Budense; ismerte a Képes Krónika szerzője (aki nem írta, hogy a ló fehér lett volna, viszont a miniátor a lovat fehérnek festette: fol. IT; TV-T), elemeit felhasználta már Anonymus is. A rézkarc hatása ismeretlen előttünk. Bár Ferenczffy Lőrinc História Hungariaeja nem jelent meg, s ezt az ábrázolást a Mausoleumban sem közölték, a metszetnek - mint épp ez a lap is bizonyítja - voltak régi levonatai, amelyek közkézen foroghattak. (A fehér lómonda 19. századi ábrázolásaihoz ld. a X-29. tételt!) M. Á. RÓZSA 1973,14,144/5, 9. kép; KRIZA 1996, 53, 3. kép. 'Jilorum. íJnconim..'. ílctns Qrlns.l^laPtlktni JDEI. t> 2 ATILA Attila aMausoleumból 'iRr/iDVC, VII ... F? ARPAÁrpád a Mausoleumból IV-14. Csataképek Illusztrációk a Ferenczffy Lőrinc tervezte História Hungáriáé számára 1620-as évek (levonatok 1934-ből) Isaac Maior (1576 körül-1631 után) a: Szófia elfoglalása 1443-ban b: A kenyérmezei győzelem 1479-ben c: Győr visszafoglalása 1598-ban d: Várostrom e: Támadás falu ellen Valamennyi rézkarc, papír; a: 219 * 140 mm, b: 221 x 141 mm, c: 220 x 141 mm, d: 217 * 141 mm, e: 209 x 143 mm 1934-ben, készülésük idején kerültek jelenlegi őrzési helyükre Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: a: 56.1417, b: 58.3865, c: 56.1478, d: 56.1475, e: 56.1481 A bemutatott rézkarcok - nagyobb sorozat részeiként Ferenczffy Lőrinc királyi titkár megbízásából készültek annak a magyar történeti munkának az illusztrációiul, amelynek írója Berger Illés udvari történetíró volt, s amelynek kéziratát nem ismerjük. A teljes ma ismert sorozatot, vagyis huszonegy csataképet, valamint a fehér ló mondájának ábrázolását minden bizonnyal azok mellett az uralkodóportrék mellett szerette volna közölni,