Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)
IV-10. Bonfini Magyar történetének német nyelvű kiadása Bonfini, Antonio: Ungerische Chronica. Das ist Ein grundtliche Beschreibung deß allermächtigsten und gewaltigsten Königreichs Ungern Franckfurt am Mayn, 1581, Peter Schmidt, in Verlegung Sigmund Feyerabendts Papír, [6] + 382 + [7] levél, 340 x 232 mm; a címlap piros-fekete nyomással, fraktur betűtípussal nyomtatva. A cím alatt egy 97 x 157 mm-es fametszettel, a kötetben még további 45, hasonló méretű, fametszetű illusztrációval. Különlegesen szép, aranyozott belső szegélyű, maroqu in-kötésben. Gróf Apponyi Sándor könyvtárából Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 482 A Mátyás király, majd II. Ulászló udvarában tartózkodó itáliai humanista Magyarország történetét összefoglaló munkájának ez a második, német nyelvű kiadása, mely már az egész művet, mind a 45 könyvet tartalmazza. A címlapon levő metszet egy előkelő magyar úr lovas képét ábrázolja, különösen érdekes a nemzeti viselet hiteles visszaadása. A kötet elején levő ajánlást a kiadó Zrínyi Györgyhöz, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós fiához intézi, s benne a történetírás fontosságát foglalja össze, áttekintést nyújtva a legfontosabb ókori és középkori történetírók jelentőségéről. Valamennyi fejezetet egy tömör tartalmi összefoglalás vezet be, s az 1545-ös berni kiadáshoz (Id. IV-9) hasonlóan ebben a kötetben is a fejezetek élén különböző művészektől származó, a témához igazodó fametszetek találhatók. Közülük némelyik a magyar viselettörténet szempontjából különösen becses, mások pedig a Feyerabend-nyomda és -kiadó más metszetes kiadványainak illusztrációira emlékeztetnek. Számos metszeten Jost Amman szignatúrája látható. W. S. Á. APPONYI 1900, 482; BNH Cat. B-793. IV-10. Salamon fogságban (123 v ) IV-10. Orseolo Péter megvakítása (106 r ) IV-10. Attila koronázása (26 v ) IV-11. Bencédi Székely István Világkrónikája Székely István: Chronika ez vilagnac yeles dolgairól Craccoba, 1559, Striykouiai Lazar Papír, 4°, [4] + 236 levél Gróf Vigyázó Ferenc könyvtárából Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: RM I 8° 417 A szerző világkrónikát ad olvasója kezébe, az első magyar nyelven megjelent történeti művet, amelyet nem titkoltan protestáns szemlélettel állított össze a világ teremtésétől 1558-ig. Kompilátor, különböző latin munkákból válogatta, s világnézete szerint illesztette be az egyes részeket, sőt sokszor véleményét is hozzáírta. A világtörténeti eseményeket olykor provinciális hírek követik. A történeti adatok, királyok, hadvezérek, pápák mellé jeles tudósokat, szerzőket, tanítókat is bevett krónikájába, így végül egyfajta „história litteraria" kerekedett a műből. Kettős évszámozást ad, egyrészt a héber, másrészt - ezzel párhuzamosan - a keresztény időszámítás szerint. Amint a magyarok, illetve a hunok színre lépnek (a kettőt egy népnek tartja), a magyar történelem eseményei kerülnek a középpontba. Székely István a magyar reformáció első, nagy nemzedékéhez tartozott.
