Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)
mos képmás díszíti a művet, melynek a témájából adódóan számos magyar vonatkozása van. Ugyanazon dúcot többször is felhasználták, főleg a várostromok és csatajelenetek esetében, de olykor még ismétlődő portrékat is találunk. Az egykor Mátyás király udvarában is megforduló történetírónak, Filippo Buonaccorsinak (humanista nevén Callimachus Experiensnek) az Ulászlóról és a várnai csatáról szóló munkáját is több csatajelenet képe díszíti. W. S. Á. HOLLSTEIN, F. W. H.: German Engravings Etchings and Woodcuts ca. 1400-1700, II. Amsterdam é. n., 41; ANDRESEN, ANDREAS: Jost Amman, 1539-1591. Graphiker und Buchillustrator der Renaissance. Amsterdam 1973, 211; BNH Cat. L-378. IV-9. Bonfini Magyar történetének német nyelvű kiadása Bonfini, Antonio: Des aller mechtigsten Künigreichs inn Ungern warhafftige Chronick Basel, 1545, by Ruprecht Winther (fol. CCCLXXX': Gedruckt inn der loblichen Stat Bern ... bey Mathia Apiario) Papír, [5] + 380 levél, 320 * 225 mm; gótikus betűtípussal nyomtatva, a fejezetek elején egy-egy 93 x 143 mm-es (összesen 30) fametszettel. Az utolsó levél versóján Winther nyomdászjelvényével. Restaurált, vaknyomásos, félbőr kötésben, a lapszéleken helyenként korabeli, tintával írt jegyzetekkel. Gróf Apponyi Sándor könyvtárából Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 1734 Az itáliai humanista történetíró, Antonio Bonfini (14271503) életének utolsó tizenhét évében Magyarországon élt. Mátyás megbízásából fogott hozzá a magyar történelem humanista szemléletű feldolgozásához, mely időben a kezdetektől egészen 1496-ig terjedt, s történetírásunk egyik fontos forrása. A mű eredeti címe: Kerum Hungaricarum decades IV et dimidia, melynek nyomtatásban először három decasa (tíz könyvből álló egység) jelent meg Brenner Márton kiadásában, ugyancsak Bázelban, a Winther-nyomdában. Ezt követte tüstént az itt beIV-9. Buda halála (XXXV) IV-9. Géza fejedelem és Sarolta álmot lát (CXXVIP) IV-9.1. Géza és Szent László látomása Vácott (CLXV r ) mutatott német fordítás, melyet Hieronymus Boner colmari iskolamester készített. A fordító a munkát Hans Rudolf Stör murbachi Ágoston-rendi apátnak ajánlotta. A mű egyes könyvei előtt látható metszetek a szöveg tartalmához kapcsolódnak, és az ábrázolt személyek korhű viselete miatt az illusztrált kötet különösen jelentős történeti forrásnak számít. W. S. Á. APPONYI 1925, 1734; Schallaburg 1982, Kat.-Nr. 311; BNH Cat. B789.
