Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)

IV-4. Szent István király és Szent Imre herceg jou- és vegyes házi uralkodókon át Mátyás királyig, akit ugyancsak Hunyadi János alakja előz meg. Ebben a kiadásban a maiestas-kép mellett Szent Lászlónak lovas alakja is feltűnik. Mindkét kiadás illusztrációinak többsége imago, aminek keretében az uralkodók maiestas-típusúak, trónon ülve, uralkodói jelvényekkel ellátva, olykor fiziognómia segítségével, élettörténetből levezethető attribútummal egyénítve jelennek meg. A brünni kiadásnak több uralkodóképéhez használtak egyazon, esetleg átfaragott dúcot. Legszínvonalasabb metszetei velencei, ulmi és augsburgi fametszeteket követnek. Az augsburgi krónika metszetei részben visszanyúlnak a brünni ősnyomtatvány képeihez, de részben el is térnek attól. A műhöz alkalmazott nagyszámú művész között az érdemel különös figyelmet, akinek lovas csataképein, lovas Szent László alakján, valamint több uralkodóportréján Martin Schongauer hatása érvényesül, vagy az a mester, aki a Hausbuch-mester egy kompozícióját hasznosította pl. Mária királynő megformálásakor, és végül figyelmet érdemelnek a Játékkártyák mestere, az F. v. B., a B. M., az E. S. monogrammal jelzett s mellettük további művészek egyes, e nyomtatványban felfelbukkanó motívumai is. A nagy sietségre való tekintettel ennek a krónikának az illusztrátorai is többször folyamodtak egy-egy átfaragott dúchoz. Thuróczy munkája két kiadásának a rendkívüli gyorsaság miatt olykor elnagyolt, vagy kevéssé tehetséges rajzolókra-vésőmesterekre bízott illusztrációi a középkori magyar történelem ábrázolásának mégis fontos emlékei. W.T. Hasonmás kiadása: THURÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája. Ford. HORVÁTH JÁNOS. Budapest 1986 VARJÚ 1902; BAER, LEO: Die illustrierten Historienbücher des 15. Jahrhunderts. Straßburg 1903,148. skk; FITZ, JÓZSEF: Die Ausgaben der Thuroczy-Chronik aus dem Jahre 1488. Gutenberg-Jahrbuch 1937, 97. skk; HUBAY, ILONA: Die illustrierte Ungarnchronik des Johannes von Thurócz. Gutenberg-Jahrbuch 1962, 390. skk; CIH 3324; BORSA GEDEON: AZ első aranyfestékkel készült nyomtatvány és annak magyar vonatkozásai. MKSz 96 (1980) 217-229; Schallaburg 1982, 352-354; SOLTÉSZ, ERZSÉBET: Über zwei Holzschnitte der Augsburger Thuróczy-Chronik. Gutenberg-Jahrbuch 1993, 91-96; WEHLI TÜNDE: Magyar uralkodók ábrázolásai Thuróczy János Krónikájában. In: Székesfehérvár 1996, 9. skk; RÓZSA 1998, 7-20. IV-5. A magyarok és németek csatája a Lech-mezőn 1520 Hans Weiditz (1500 előtt-1536 után) Fametszet, papír; a metszet mérete: 165 * 128 mm, a papíré: 190 X 150 mm Datálva a bal alsó sarokban Gróf Apponyi Sándor gyűjteményéből Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. M. 7 A lap közepén Szent Ulrich látható lóháton, amint az előtte felhők között megjelenő angyaltól egy keresztet, a magyarokon aratott győzelem zálogát veszi át. Jobbján a német sereget vezető I. Ottó császár kíséri figyelemmel az eseményt. Az utóbbi mögött zászló tűnik fel a kétfejű birodalmi sassal, a szívpajzsban ágaskodó lóval, a szász dinasztia címerállatával. A szent püspök mögött három zászló emelkedik ki a tömegből, az első a dillingeni grófok - melyek közül Ulrichot is származtatták - címerével: (vörös alapon arany) átlós pólyával, annak két oldalán két-két balra lépő (arany) oroszlánnal; a második egy kereszttel, azon pedig egy balra forduló angyallal. Ez utóbbit az ábrázolás alapjául szolgáló szöveg, Sigismund Meisterlin augsburgi krónikája (1456) a csatában részt vevő negyedik (a legkiválóbb, maga a császár által vezetett) német légió címerének nevezi. A püspök és a császár körül a csata a németek jól látható fölényével zajlik. Ok egykorú német gyalogosok viseletében jelennek meg, míg a magyarok olyan ruhákban, amilyenekben néhány évvel korábban Hans Burgkmair I. Miksa császár számára készült munkáin, a Weißkunigon és a Diadalmeneten ábrázolta a magyarokat (vö. jelen katalógusban 215/47). Az ábrázolás egy röplap része, mely két változatban ismert. A berlini Kupferstichkabinett példányán (reprodukciója: FRIEDLÄNDER 1922) a metszet fölött a „S. Ulrichs Schlacht" felirat, alatta a csata történetének rövid, Meisterlin krónikájából kivonatolt német nyelvű szövege ol-