Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ROZSONDAI MARIANNE: Reneszánsz plakett- és kámeás kötések

seit borító kötések díszéül sokszor választották antik gemmák relieflenyomatát. Annak idején is csak jómódú, magas rangú, udvari körökben forgó bibliofilek köttették be így könyveiket. Mivel a kameás kötések igen értékesek, a mai gyűjtők és antikváriusok pontos szakirodalmi jegyzékek alapján adják-veszik e drága, egyedi bőrkötéseket. A Rómában ez idő tájt készült kötéseket sokszor pápák portréja díszíti. Ennek példája a kiállításon látható II. Pál pápa portréjával díszített kötés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból (111-28). Csak az előtáblán látjuk II. Pál pápa medalionját, a háttáblán antikizáló plakett van. Pietro Barbo (1417-1471) Velencében született, s 1464ben lett pápa II. Pál néven. Támogatta Mátyás király trónigényét, és mind Magyarország, mind az albán Kasztrióta György (Szkander bég) török elleni harcát. Egyébként ő rendelkezett a kor legnagyobb antik gemmagyűjteményével, amelyet halála után Lorenzo de' Medici sietett megszerezni.

9 Firenzében szívesen tették a bőrkötésekre Hadrianus császár medalionját, Padovában a makedón világhódító Nagy Sándorét. Erre példa a kiállítás „*D* ALSO" (D[ivino] Al[e]s[andr]o) feliratú, sisakos portréval díszített bőrkötése (III-27). Érdekes, hogy Velencében hasonló kötések díszéül előnyben részesítették a vallásos témájú plaketteket. Persze sokszor és szívesen alkalmazták Julius Caesar, a római császárok és klasszikus auktorok portréit. A vallásos témájú plakettek között vannak Mózest, Jézust, Keresztelő Szent Jánost, de egész jeleneteket ábrázolók is: Jézus születése, Pásztorok imádása, Keresztrefeszítés és Sírbatétel.

10 Mátyás király is érdeklődött az antik gemmák iránt,

11 bizonyítják ezt azok a neki készített kódexek is, amelyekbe ilyen kompozíciót festettek bele pl. a Philostratus-corvinába, a Didymus-corvinába, s mindenekelőtt a Ptolemaeus-corvinába. Ezek természetüknél fogva síkbeli ábrázolások. Az Erlangenben (Universitätsbibliothek, Ms 6) őrzött corvina kötésének, amely egy 14. században pergamenre másolt Bibliát borít, közepén, koncentrikus köröktől övezve, Mátyás antikizáló, jobbra néző portréja látható, plasztikus, kidomborodó ábrázolásban. A négy sarok köreiben, a családi címert idéző, kék mezőben a csőrében gyűrűt tartó holló. A kötés többi felületén az aranyozott corvinakötések ismert bélyegzői láthatók. Az erlangeni Biblia Mátyás-ábrázolása szinte pontos mása az 1488-ban Giovanni Francesco Marliani Epithalamiumát tartalmazó corvina (Volterra, Biblioteca Guarnacci) címlapján látható, zöld babérkoszorús Mátyás-portrénak, de hasonlít a Philostratus-corvina címlapján látható Mátyás-portréhoz (OSzK) is. Érthető, hiszen hiteles arcképekről van szó. Hobson szerint a portré egy firenzei érem alapján készült. Az erlangeni Biblia kötésén gipszalapba nyomták a portrét, és bőr intarziás megoldást alkalmaztak. A corvinák között ez az egyetlen medalionportrés kötés (Hobson Censusában a 81. számon található), de a magyar reneszánsz kötések közt sem akad több ilyen. Az erlangeni corvina kötésének díszítését még színes festés és filigránmunka is gazdagít1. Biblia kötéstáblája Mátyás király arcképével, 1485 körül Erlangen, Universitätsbibliothek ja. Ennek a kötésnek alapján készítette a 19. század végén Leszik Károly könyvkötő a kiállításon bemutatott, jól sikerült stílkötését, mely az MTA Könyvtárának egyik unikumát, Mátyás 1486. január 25-én kiadott s 1488-ban Lipcsében megjelent törvénykönyvét borítja (111-26). Érdekes, hogy 1935 körül egy másik magyar könyvkötőművész, Hunyady József is elkészítette az erlangeni Biblia stílkötés-másolatát.

12 Az Alpoktól északra lényegesen kevesebb plakettkötés készült, ezek is többnyire portrék. A Praeceptor Germaniaenak nevezett Melanchthon népszerűsége Lutheréhoz mérhető. Sikerült neki a humanista műveltséget és tudományt egyeztetni a reformáció ideológiájával. Nagyon sok magyar is felkereste és levelezett vele. Sok bőrkötés lemezdíszén találkozhatunk portréjával. Az Akadémia Könyvtára egyik elegáns, visszafogottan aranyozott bőrkötése előtáblájának közepén láthatunk egy szép Melanchthon-medaliont (111-30). A könyv címlapján is Melanchthont ábrázoló metszet van. Drezdában, az akkor az ottani tartományi könyvtárban őrzött Konrád Haebler-féle hagyatékban kutatva 1986-ban láttam ceruzalevonatban a Melanchthon-medalion Lutherpárját is.

13 Magyar vonatkozása miatt figyelemre méltó az 1524ben Velencében megjelent Esztergomi Breviárium. Bőrkötésének kompozíciója a Melanchthon-portrés kötéssel rokon, de a háttábla kör alakú plakettje egész kis jelene-