Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ROZSONDAI MARIANNE: Reneszánsz plakett- és kámeás kötések
tet ábrázol: az Úrhoz könyörgő Dávidot (777-32). A kötésen a tulajdonos monogramja: B P, alul a bekötés dátuma: 1593. A könyv megjelenése és a kötés dátuma között majd hét évtized a különbség. Magyarország középső harmada ekkor már rég a törökök kezén volt. Feltehetően egy külföldre menekülő magyar ember vitte magával a könyvet s ott köttette be. A bejegyzések nyitrai használatról tanúskodnak, és arról, hogy ezt a nyolcadrét alakú breviáriumot nagyon sokat forgatták, s az újrakötéskor a lapokat erősen körbevágták. A breviáriumnak ez legalább a második, de nincs kizárva, hogy már a harmadik kötése. Dávid király latin nyelvre fordított Százötven zsoltárai borítja a következő, nem mindennapi bőrkötés (77729). Tartalmát tekintve az előző kötés jobban illene hozzá, de a történeti kötéseknél nem törekedtek arra, hogy a tartalom és a forma összhangban legyen, s a könyv kötésének díszítése utaljon a nyomtatvány tartalmára. Ez csak a 20. században válik céllá a modern könyvkötésművészetben. A kopott, de igen figyelemreméltó kötés elő- és háttáblájának sarkait antik érmek, illetve pénzek lenyomatai díszítik, középre pedig V. Károly császár medalionja került. A könyvet 1905-ben a műgyűjtő magyar arisztokrata, gróf Vigyázó Ferenc vásárolta, aki egyebek mellett 17 ezer kötetes könyvtárát is az Akadémiára hagyta 1927-ben. Magyarországon nem vált divattá a kámeás és plakettdíszítésű kötés, amely alapvetően itáliai találmány. Ebben nyilván szerepet játszott az 1526-os mohácsi katasztrófa, s az ország három részre szakadása. Meglepő, hogy ezt követően szinte egyik pillanatról a másikra eltűnt a könyvkötések itáliai igazodása, s ahol egyáltalán volt nyomda, könyv és kultúra, a nyugati peremvidéken, a Felvidéken és Erdélyben, ott az osztrák, a német és a németalföldi mintákat követték. Pedig Báthory István, Bethlen Gábor vagy Rákóczi György ismert éremportréi nagyon alkalmasak lettek volna bőrkötések díszítésére. De akkorra már Itáliában is elmúlt a kámeás kötések divatja. Akad azonban néhány különleges, egykor magántulajdonban, ma magyar könyvtárakban őrzött plakettkötés, amely most kerül először kiállításon a nagyközönség elé. JEGYZETEK 1 ROZSONDAI, MARIANNE-ROZSONDAI, BÉLA: Symmetry Aspects of Bookbindings. In: Symmetry 2. Unifying Human Understanding. Ed. by HARGITTAI, ISTVÁN. Oxford 1989, 865-874. 2 RITOÓKNÉ SZALAY AGNES: Bakócz Tamás Breviáriumának kéziratos versei. ItK 79 (1975) 546-547. 3 STEENBOOK, FRAUKE: Der kirchliche Prachteinband im frühen Mittelalter. Berlin 1965, 78-80, Abb. 18-19. 4 RITOÓKNÉ SZALAY AGNES: A római föliratok gyűjtői Pannoniában. In: Budapest 1994, 318-325. 5 HOBSON 1989, Appendix 2, 255. 6 ARNIM, MANFRED VON: Europäische Einbandkunst aus sechs Jahrhunderten. Beispiele aus der Bibliothek Otto Schäfer, Schweinfurt. Schweinfurt 1992, 30-32, 59; MAZAL, OTTO: Einbandkunde. Die Geschichte des Bucheinbandes. Wiesbaden 1997 (Elemente des Buch- und Bibliothekswesens, 16), 379. 7 HOBSON, ANTHONY-CULOT, PAUL: Italian and French 16th century bookbindings. - La reliure en Italie et en France au XVI e siècle. Bruxelles 1990, 31; HOBSON, A. R. ANTHONY: Apollo and Pegasus. Amsterdam 1975. Hobson az egész könyvet ennek a témának szentelte. 8 HOBSON 1989,214-251. 9 HOBSON 1989,91. 10 MÁZAI.. i. m. (6. j.), 156-157. 11 MIKÓ ÁRPÁD: Pannónia újjászületése. In: Budapest 1994, 35. 12 ROZSONDAI MARIANNE: A könyvkötőművész Hunyady József (19071983). MÉ 45 (1996) 85, 4. kép. 13 Dresden, Sächsische Landesbibliothek, Nachlaß Konrad Haebler, App. 309/1-7; 1/b: Darstellungen.
