Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - III. Az ókor hagyatéka
III-7. Johann Lichtenberger: Prognosticatio [Ulm (?)], 1488, [Johann Zainer (?)] Papír, 38 levél, 258 * 193 mm Eredetileg 44 nagyalakú, színezett fametszettel, de az egyetlen magyarországi példány csonka, 6 levél (4 metszettel) hiányzik. A lapszéleken helyenként egykorú, német nyelvű, kézzel írott bejegyzések. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 466 A pfalzi származású szerző, Johann Lichtenberger (eredeti neve Grumbach, élt 1440 k.-1503) több fejedelem számára is készített horoszkópokat, majd az 1470-es években III. Frigyes császár udvari asztrológusa lett. Fő műve, a Prognosticatio, 1488-ban Peregrinus Ruth álnéven jelent meg, s a 15-16. század egyik legkedveltebb népkönyve lett. Közel ötven kiadásban látott napvilágot. A mű keletkezéséről is olvashatunk a kötetben: az 1485. március 16-i napfogyatkozás hatására állította össze jövendöléseit egészen az 1576. évig terjedően. Az asztrológiai, profetikus bevezetés után az egyház, a birodalom és a laikus hívek helyzetét tárgyalja; a mű alaphangját a töröktől, az Antikrisztustól való rettegés, továbbá az egyházi reformok utáni vágyakozás határozza meg. Önálló fejezetekben foglalkozik a francia, a cseh (Podjebrád György) és a magyar királlyal, Mátyással, valamint a rajnai választófejedelemmel. Mátyással kapcsolatban sajnálja, hogy oly sok király sorsát megrontotta az irigység és a becsvágy, pedig Mátyás a törvényességet gyakorolja, őrzi a keresztény hitet, ő Krisztus keresztjének a pajzsa. A magyar király a metszeten háttal áll, hosszú fancní Wafpbaii.iwr aüui cű ïubâmauaitfDoko $ct itqï ooléoíRá q vidqíc te plan gcti triícbtUhjJtc vr/ OOIOTÍS* oicctccccbő qpaaluitm va;ütefu.u3;eű áram nul» ticfaseítco q> vosidi píia liu nó operait mfta áplioiepdépnationcDigims qnííia q parrí traőfcgatőcoa Une gombba wUáuifa^ tendere fupatrf t Itcrcus. S^enirpiterfubtbis Comge anenda vita tuá ndolû" mű e,c» óicatum.anatbcnunurií. apnaqcpuiuim vt vipera fiigcinto.acabttaúm tut» fine falto i p?tc váaq eccüajUbragéfem addticj adiiing ftdeUú í ent noua refcrcmatio in fôobâi JRHC debet Itare jjguiigaroy rejt armarns. karddal, páncélkesztyűs kezében a magyar zászlóval. Arca erőteljes vonásokkal van megrajzolva, ezzel is érzékeltetvén a király határozott jellemét és erejét. Az ábrázolás egyetlen hitelesnek vélt Mátyás-portréhoz sem hasonlít; a később elterjedt szakállas, apokrif Mátyásportrék első darabja. Lichtenberger műve rendkívüli sikert aratott, számos nyelvre lefordították, s egészen a 19. századig olvasták, főleg válságos történelmi helyzetekben. W. S. Á. MUTHER, RICHARD: Die deutsche Buchillustration der Gotik und Frührenaissance (1460-1530), I. München-Leipzig 1884,820; CIH 2069; SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: Johannes Lichtenberger Pronosticatiojának Mátyás királyra vonatkozó jóslata és illusztrációi. MKSz 12 (1976) 25-41; Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon, V. Zweite, völlig neu bearbeitete Auflage. Hrsg. von RUH, KURT. Berlin-New York 1985, 770-775. III-8. A hun nagykirály, Attila éremportréja 15. század második fele Ismeretlen olasz mester t } b > ... III— 8. Bronz, öntött; átmérője 50 mm Előlapján Attila faunszerű ábrázolása, szarvakkal a homlokán, jobb felé fordulva; kétoldalt „ATTILA / REX" felirat, hátlapján körülkerített soktornyú város, fent félkörívben „AQVILEIA" felirat. Jankovich Miklós gyűjteményéből Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Eremtár, ltsz.: 5/852-12 A hunokról a késő antik történetírók úgy tartották, hogy kóbor boszorkányok és ördögök ivadékai, s mivel az ördög mintája a középkori művészetben a hosszú fülű, szarvakkal ékes faun volt, a 15. századi Itáliában a huIII-7.
