Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ENDRŐDI GÁBOR: Szent István I. Miksa császár síremlékén

A máskor a régiesség képzetét keltő öltözetek szerepe itt alig­ha lehet több, mint a lovasok hosszú sorának változatosabbá tétele. Más problémákat vetnek fel azok a ruhadarabok, me­lyeket az augsburgi fáklyás tánc szereplői viselnek Miksa egy további vállalkozásának, a Freydalnak a megfelelő ábrázolásán (Wien, Kunsthistorisches Museum, fol. 88 r ; vö. Dürer metsze­tét [B.App.38] is). Utóbbihoz: NEWTON, STELLA MARY: Renaissance Theatre Costume and the Sense of the Historical Past. London 1975, 186. sk. A kérdés, hogy a Newton könyvének egészében össze­gyűjtött ábrázolások (így az itt idézett is) valóban egykorú szín­házi kosztümöket örökítenek-e meg, és hogy bennük valóban kifinomult történeti érzék nyilvánul-e meg, miként a szerző­nő inkább állítja, mint bizonyítja, innen túlságosan messzire vezetne. Ezért nem lehet itt eleget tenni annak a provokáció­nak, melyet az említett ábrázolás jelen gondolatmenet szem­pontjából jelent. Iornandes de rebus Gothorum. Paulus Diaconus Foroiuliensis de gestis Langobardorum. Edd. PEUTINGER, KONRAD-STABIUS, JOHAN­NES. Augsburg 1515; általam használt (hiányos) példánya: MTAK, Ant. 662. GAMBER i. m. (92. j.), 71. sk; Bildwörterbuch 1992, 131. (KRENN, PETER: Kastenbrust). Graz, Steiermärkisches Landesmuseum Joanneum, Inv.-Nr. 303; BIEDERMANN, GOTTFRIED: Katalog Alte Galerie am Landesmuseum Joanneum. Mittelalterliche Kunst. Tafelwerke-Schreinaltäre­Skulpturen. Graz 1982 (Joannea. Publikationen des Steiermär­kischen Landesmuseums Joanneum, 5), 66-68, Nr. 5, Taf . 3. GAMBER i. m. (92. j.), 66, és uo., 53. BIEDERMANN i. m. (98. j.), 67.: „Die Rüstungen des hl. Georg und des knienden Stifters Ulrich Reichenecker sind zeitgemäß". Ugyan rajzolt, de kényelmes tanulmányozást biztosító és hű reprodukciókat közöl: Fresken-Cyklus des Schlosses Runkelstein bei Bozen. Gezeichnet und lithographiert von SEELOS, IGNAZ; erklaert von DR. ZINGERLE, IGNAZ VINZENZ. Innsbruck 1857; vö. RASMO, NICOLÖ: Runkelstein. Bozen 1967 (Kultur des Etsch­landes, 6); GOTTDANG, ANDREA: Der Tristan-Zyklus auf Runkelstein. Illustration, Interpretation oder Fassung? Wallraf-Richartz­Jahrbuch 59 (1998) 103-121. JKSAK 1 (1883) XLIL Reg. 230; GOTTLIEB i. m. (13. j.), 55. Vö. JKSAK 2 (1884) XIX, Reg. 721, XXI, Reg. 736. sq; RASMO i. m., 16; WIERSCHIN, MARTIN: Das Ambraser Heldenbuch Maximilians I. Der Schiern 50 (1976) 493-507; SILVER, LARRY: „Die guten alten istory": Emperor Maximilian I, „Teuerdank" , and the „Heldenbuch" Tradition. Jahrbuch des Zentralinstituts für Kunstgeschichte 2 (1986) 71-83. Ezúttal csak néhány, de reprezentatívnak gondolt emlék fel­sorolására van lehetőség: Szakállas Lajos bajor herceg alakja síremlékének modelljén, 1430 (München, Bayerisches Nationalmuseum; Hans Multscher. Bildhauer der Spätgotik in Ulm. [7. 9. - 16. 11. 1997, Ulmer Museum] Hrsg. v. REINHARDT, BRIGITTE-ROTH, MICHAEL. Ulm 1997, 302-306, Kat.-Nr. 16); Dá­vid Valeria ob der Sitten várának a Kilenc Vitézt ábrázoló fal­képén, 1450 körül (WYSS, ROBERT L.: Die neun Helden. Eine ikonographische Studie. Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte 17 [1957] Taf. 23, vö. SCHROEDER, HORST: Der Topos der Nine Worthies in Literatur und bildender Kunst. Göttingen 1971, 98. sk); Nagy Sándor történe­tének utrechti eredetű kézirata, 1465 körül (ONB, Cod. 2771-2, fol. 326 v , 339 r ; Ross, D. J. A.: Illustrated Medieval Alexander-Books in Germany and the Netherlands. A Study in Comparative Iconography. Cambridge 1971 [Publications of the Modern Humanities Research Association, 3], 173, 176; 334, 347. kép); Hainaut krónikája, 1468 (Bruxelles, Bibliothèque Royale, Cod. 9243, fol. 36 v [Artus serege és a szászok]; LOOMIS, ROGER SHERMAN-LOOMIS, LAURA HIBBARD: Arthurian Legends in Medieval Art. London-New York 1938,126, fig. 286). Vö. még NEWTON i. m. (95. j.), passim. Wien, Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. 838; ANZELEWSKY, FEDJA: Albrecht Dürer. Das malerische Werk. Berlin 1991 2 , 230-233, Nr. 118; KUTSCHBACH, DORIS: Albrecht Dürer. Die Altäre. Stuttgart­Zürich 1995, 131-145. Berlin, Kupferstichkabinett, KdZ 4260. Attribúciója vitatott; vö. WINKLER, FRIEDRICH: Die Zeichnungen Albrecht Dürers, III. Berlin 1938, Nr. 677; Albrecht Dürer. Kritischer Katalog der Zeichnungen. Bearb. v. ANZELEWSKY, FEDJA-MIELKE, HANS. Berlin 1984,143, Nr. 153. 106 A historiográfiai horizontok megkülönböztetésének elvi alap­jaihoz vö. két, következtetéseikben egymásnak kevés kapcso­lódási pontot kínáló, mindenekelőtt eltérő mélységekbe leme­részkedő, de hasonló tapasztalatokból kiinduló tanulmányt: PICKERING, FREDERICK PICKERING: Augustinus oder Boethius? Ge­schichtsschreibung und epische Dichtung im Mittelalter - und in der Neuzeit, I. Einführender Teil. Berlin 1967 (Philologische Stu­dien und Quellen, 39), különösen 13-33; MELVILLE, GERT: System und Diachronie. Untersuchungen zur theoretischen Grundlegung ge­schichtsschreiberischer Praxis im Mittelalter. Historisches Jahrbuch 95 (1975) 33-67,308-341. 107 Mint azt a Teuerdank metszeteivel kapcsolatban tette SILVER i. m. (102. j.) 108 HUIZINGA, JOHAN: A középkor alkonya. (1919) Ford. SZERB ANTAL. Budapest 1996, 53. 109 Huizinga-kritikája (BORCHARDT 1971, 317. sk.) ettől független. 110 GRÜN, ANASTASIUS: Der letzte Ritter. Leipzig 1844 3 . Utóéletének egy frissebb hajtása: SCHÜTZ, KARL: Maximilian I. und die Kunst. In: Innsbruck 1992,155-181. 111 Borchardt 1971, különösen 4. 112 Hermann Wiesflecker művét (i. m. [14. j.]) ezért bírálja MÜLLER 1982, 281/7. 113 Vö. többek között WIESFLECKER i. m., I, 43: „Ich möchte ver­suchen, diesen rätselvollen Kaiser und seine Zeit auf Grund weithin neuer Quellen historisch zu verstehen, auch Kritik und Antikritik noch einmal gründlich zu durchdenken und mir von Tendenzen und Anachronismen, diesen Hauptsün­den wider den Geist aller Geschichte, nach Möglichkeit fern­zuhalten". 114 Még ha a mű olvasása közben nem is válna ez minduntalan nyilvánvalóvá, akkor is elég árulkodó lenne a legelső lábjegy­zetben (WIESFLECKER i. m., I, 417/1), a monográfia koncepciójá­nak irányadójaként idézett bibliográfiai tétel: GERBER, HARRY: Kaiser Maximilian I. Ein Beitrag zum Führerproblem in der deutschen Geschichte. Vergangenheit und Gegenwart, Zeitschrift für Geschichtsunterricht und politische Erziehung 25 (1935) 149-165. Kuriózumnak tekinthető, számunkra azonban kuta­tástörténeti valóság és retrospektíva szakadatlan kölcsönhatá­sára nézve érdekes egy munka a legutóbbi évekből, mely sze­rint Miksának Wiesflecker által végre rehabilitált képe kötele­zi a művészettörténetet, hogy felmutassa a maximiliánus mű­vészet alapvetően humanista jellegét: MÜLLER, MATTHIAS F.: Rina­scimento alla moderna. Kaiser Maximilian I. als Imitator Anti­quorum. Diss. Wien 1996, különösen 4, 6. 115 BORCHARDT 1971, 4: „This distortion [...] rests on a simple mi­sinterpretation: the medieval revival in Renaissance Germany has been labeled a »survival«". 116 BORCHARDT 1971, 12, 108. Hasonló tézis körültekintő kifejtése is rendelkezésre áll: WORSTBROCK, FRANZ JOSEF: Über das geschichtliche Selbstverständnis des deutschen Humanismus. In: Historizität in Sprach- und Literaturwissenschaft. Vorträge und Berichte der Stuttgarter Germanistentagung 1972. Hrsg. v. MÜLLER-SEIDEL, WALTER. München 1974, 499-519. 117 BORCHARDT 1971, 116, 149. A „lovagi reneszánsz" kifejezés ­nem mindig azonos értelmű - használatának néhány további példája: RISCHER, CHRISTELROSE: Literarische Rezeption und kultu­relles Selbstverständnis in der deutschen Literatur der „Ritterre­naissance" des 15. Jahrhunderts. Untersuchungen zu Ulrich Füetrers „Buch der Abenteuer" und dem „Ehrenbrief" des Jakob Püterich von Reichertshausen. Smttgart-Berlin-Köln-Mainz 1973 (Studien zur Poetik und Geschichte der Literatur, 29); ERTZDORFF, XENJA VON: Ritterliche Idealität im 15. Jahrhundert. Zum Roman von Pontus und Sidonia in der Übersetzung eines Unbekannten. In: Studien zur deutschen Literatur und Sprache des Mittelalters. Fest­schrift für Hugo Moser. Hrsg. v. BESCH, WERNER-JUNGBLUTH, GÜNTHER-MEISSBURGER, GERHARD-NELLMANN, EBERHARD. Berlin 1974, 251. sk; SILVER i. m. (102. j.) 118 BORCHARDT 1971, 4.: „It is well known that Emperor Maximilian I ordered and richly subsidized the transcription of medieval literary monuments, but he was hardly an epigonic medieval emperor. One has only to see the graphics he commissioned and the artistic projects he left unfinished to realize that he was

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents