Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ENDRŐDI GÁBOR: Szent István I. Miksa császár síremlékén
(fol. 38 r ). Ez annak a sisaknak felel meg, melyet a fegyvertörténeti lexika „Beckenhaube" vagy „Kesselhaube" néven ismer, és melynek 14. századi és kora 15. századi elterjedésével számol. 84 Hogy megfelelésről és nem azonosságról van szó, annak nem az az oka, hogy az ábrázolások - eltekintve persze luxuskivitelüktől - ne egyeznének számos fennmaradt példával. 85 Sokkal inkább e példák és a terminus egyértelmű egymáshoz rendelésének a lehetősége kérdéses (valójában a Dusing esetében is 86 ), a megnevezéseknek és a tárgyaknak az az ekvivalenciája, melyet az újabb viselettörténeti irodalom is szívesen tesz újragondolás tárgyává. 87 A Beckenhaube név is egymásra emlékeztető sisakok gyűjtőfogalma, mely nem foglal magában világos kritériumokat például arra vonatkozóan, hogy hogyan kapcsolódjon a sisak a páncélhoz, vagy hogy lekerekített legyen, netán csúcsban végződjön-e. A változatosság még tovább bővül Miksa Genealógiájának egyes lapjain. Itt Istvánéhoz és Theobertéhez egészen hasonló sisakot visel Turnus (Nr. 6), de hegyes csúcsba futó és a szemek fölött egyenes vagy felfele ívelő peremű II. Vigenius (Nr. 28; 17. kép) és II. Glothemus (Nr. 29) fejfedője, a peremnek az arcot oldalról keretező része ferdén, megszakítás nélkül fut a tarkóig Rampertusén (Nr. 57) és Adelbertusén (Nr. 68), illetve szárnyszerűen kihajlik I. Albertusén (Nr. 70), Pandionus (Nr. 10) sisakjának a homlokrésze pedig az orrnyerget fedő «francio <n< 18. Hans Burgkmair (1473-1531): II. Francio, lap I. Miksa Genealógiájából, 1509/1510-1512 VIGENIVS-II 17. Hans Burgkmair (1473-1531): II. Vigenius, lap I. Miksa Genealógiájából, 1509/1510-1512 hegyes nyúlványt növesztett. E megoldásokat sorba rendezve könnyedén és észrevehető cezúra nélkül lehetne eljutni a „tulajdonképpeni" Beckenhaubétól a sisakrostéllyal, csúcsdíszekkel és egyéb kiegészítőkkel ellátott, olykor igen zavarba ejtő formákig. Néhányuk figyelemreméltó kapcsolatot árul el Burgkmair Pilátus kézmosását ábrázoló würzburgi rajzával (19. kép), mely minden bizonnyal a 15. század második negyedéből származó előképet másol. 88 II. Francio (Nr. 5; 18. kép) például olyan sisakot visel, mely az ezúttal csúcsban végződő Beckenhaubét a homlokrész előreívelő, a tollrajz jobb szélén megjelenő figurán is látható nyúlványával és a tarkót takaró, sorban egymáshoz illesztett lemezekkel egészül ki. Ilyen „rákos" aljú sisakot hord a würzburgi rajznak Krisztust balról megragadó figurája is. 89 Ez utóbbi darab egyébiránt a II. Vigenius fején látható sisaknak egy csavart, koszorúszerűen elhelyezett és nemcsak a mögötte álló alakon, de a Genealógián is többször felbukkanó kendővel 90 kiegészített változata. Mindeme 16. század eleji képeken ábrázolt, a ténylegesen viselt daraboktól időnként nyilván eltávolodó sisakok látszólag ugyanazon, a változatos formák és tipológiájuk kapcsolatának jellegét firtató kérdések elé állítanak, mint a „valódi" Beckenhaubék. Az előbbiek feltehető retrospektív szándéka azonban e kérdéseket még összetettebbé teszi, amennyiben a képen ábrázolt reáliumok osztályozásának további alapvető kritériumaként vagyunk kénytelenek az ábrázolási alkalmat elis-
