Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ENDRŐDI GÁBOR: Szent István I. Miksa császár síremlékén

azelőtt, hogy István feleségével azonosították volna, Miksa és történészei rendelkezésére állt egy Gizella nevű királynő, akit gond nélkül beépíthettek a Habsburg-genealógiába, és akinek magyar rokonságát is sejthették. Ennek az alaknak a közelebbi meghatározására jelenleg nincs mód.

22 A tanácstalanságon alig enyhít Szent Istvánnak Miksa környezetében forgalomban volt életrajza. A már említett Geburtspiegel utolsó kötete tartalmazza annak a különböző változatok során eltérő számú, körülbelül százhúsz szentnek, közöttük az Árpád-háziaknak a legendáját, melyeket Miksa tágabb rokonságába sorolt. A Geburtspiegelnek ez az egyetlen kötete, melynek előkészítő fogalmazványai is fennmaradtak.

23 Megvan az első, 1512-1513 körül készült redakció, Istvánról, Imréről és Lászlóról egyaránt egy-két oldalas szövegekkel;

24 ez alapján fejezett be Jakob Mennél 1514. augusztus 9-én egy kisméretű színezett tollrajzokkal díszített tisztázatot,

25 1518. január 5-én pedig a végleges változatot, amelyben az egyes legendákat immár a szentek egész oldalas családfái vezetik be.

26 A mintegy öt év során a kötetek egyes legendái komoly változásokon estek át, ezek azonban nem érintették a három magyar férfi szentet. Maguk a legendák az Árpádok és a Habsburgok kapcsolatára nézve semmivel sem bőbeszédűbbek az ősök ciklusához készült ábrázolások feliratainál. E szempontból - az utóbbiakétól markánsan eltérő - tanulságokat sokkal inkább a kötetek előszavai rejtegetnek.

27 Ezek olvasói tudják meg, hogy a szentek sorozata két részre oszlik. Az első tartalmazza Miksa tulajdonképpeni őseit (István kivételével a síremlék őssorozatának összes kanonizált tagja idetartozik), a második, mely éppen a magyarokkal kezdődik, azon uralkodóházak tagjait, melyek előbb vagy utóbb házasság révén kerültek kapcsolatba a Habsburgokkal.

28 Mennél itt nemcsak mentegetőzni látszik, amiért olyan szenteket is felvett a gyűjteménybe, melyek tulajdonképpen nem tartoznak a császár ősei közé, de a Fürstliche Chronik azon helyét (a negyedik könyvet) is megadja, amelyben megtalálható az ötödik könyv e második részének legitimációja. Ott csakugyan csokorba vannak szedve a magyar uralkodók házassági kapcsolatai a Babenbergekkel és a Habsburgokkal,

2

'

1 de István vagy Gizella neve egyetlen ízben sem bukkan fel. A Geburtspiegel irdatlan méretű szövegtengerében nincs egy hely sem, amely arról árulkodna, hogy István és Gizella házasságának bármilyen szerepe lett volna Miksa genealógiájában.

30 A Fürstliche Chronik Istvánról, Imréről és Lászlóról szóló szövegeinek egyébiránt csaknem kizárólagos forrása Thuróczy János műve. Mennél az ebből kiragadott mondatokat, félmondatokat javarészt szó szerint lefordította.

31 Ezenkívül azonban más, egyelőre ismeretlen források is rendelkezésére kellett, hogy álljanak a magyar szentekről. A Habsburgok női rokonságának szentelt kézirat Gizella-fejezetébe ágyazott rövid István-életrajz, habár fő hangsúlyaiban közeli rokona a Fürstliche Chronik textusának, az egyes megfogalmazásokat nem követi pontosan, sőt ott (és Thuróczynál) nem ismert részleteket is tartalmaz.

32 Egy nem lényegtelen pontban azonban a Codex 8994 és származékai is eltérnek a magyar krónikástól. A magyarok áttéréséről így emlékezik meg: „Als er nun geyselam Kayser Hainrichs Schwester zu der ee genomen hat, do ward er mit hilff vnnd vnnderweysung Alberthi der Bischoffs zu Prag des ersten, vnnd darnach alls sein volck zu cristenlichem glaub[e]n bekért".

33 Gizella bajor rokonsága a középkori Európában széles körű ismertségnek örvendett, itteni felbukkanásához számtalan mű alkalmat adhatott. Ennek ellenére Thuróczy (aki tudvalevőleg burgundiai hercegi sarjnak véli a királynét) ebben a kérdésben sem vesztette el a hitelességét: a Codex 3077*** lapjain Mennél előrukkolt a két hagyomány szintézisével: Gizella e szerint „hertzog Wilhelms von burgundia dochter Muter halb Sant Kayser hainrichen schwöster".

34 A magyar királyné ezzel egy csapásra Habsburggá is válik (de nem osztrák főhercegnővé), a burgund uralkodók ugyanis Miksa genealógiai konstrukcióiban érthető módon központi szerepet játszottak, újra meg újra felbukkantak a közvetlen trójaifrank-Habsburg leszármazásban is.

35 Különös elevenséggel nyilatkozik meg ugyanitt a konstrukcióknak az érdeklődés perifériáin megfigyelhető törékenysége: míg a Fürstliche Chronikban István a későbbi osztrák-magyar házassági kapcsolatok okán szerepelhetett a Habsburgszentek között, és Gizella István attribútájaként ugyanígy, addig a Verrümbte Weyberben önálló szerephez jutva utóbbinak újból ki kellett vívnia habsburgságát. Úgy tetszik, ennek függvényében alakult a származását érintő párhuzamos hagyományok sorsa Jakob Mennél kritikus szemében. Úgy tűnik, szintén a magyar vonatkozások periférikus szerepe adhat magyarázatot arra, hogy Miksa két vállalkozásában, melyek a síremléken találkoztak, szemmel láthatólag két, egymástól elszigetelt István- (illetve Gizella-) hagyomány vonult végig, melyek - hamarosan látható lesz - még a síremlék ikonográfiájában sem találkoztak. III. A szentsorozatoknak számos képi emléke fennmaradt, melyeken szinte lépésről lépésre nyomon követhető István ikonográfiájának az alakulása is. Ez a folyamat attól válik igazán tanulságossá, hogy kiindulópontja Thuróczy krónikája - egy olyan szöveg, mely szándékosan mellőzi mindazokat a motívumokat, amelyek a legenda-irodalomra tartoznak.

36 A krónikaírás és a hagiográfia metszéspontjában egyedül a szent király egyházalapító tevékenysége, óbudai és székesfehérvári donációja bukkan fel. A motívumot a Mennél által szerkesztett „legenda" is átveszi, és míg a többször lényegében változatlan formában lemásolt szövegben alig kap nagyobb jelentőséget mint Thuróczynál, István ábrázolásain meghatározó szerephez jut. Az első ezek között, a Codex 3077**-ben a legendát bevezető kis kép (2. kép) teljes mértékben a hadjáratok egymásutánjának leírására épülő szövegből indul ki. Leegyszerűsített csatajelenetet mutat, melyen a szent