Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - KERNY TERÉZIA: História Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól

XáRTOiiaTI • OS6«€hïVtX H2 ïAstto-éustézÓL-íl- i&r 3. Id. Storno Ferenc: A kun vezért üldöző Szent László, 1868, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum A jezsuita Tarnóczi István 1681-ben kiadott verses Szent László-históriájához a velencei Domenico Rosetti (?) készítette el László és a „kun" párviadalának rézmetszetét.

51 Az alatta olvasható háromsoros latin nyelvű szövegben nincs szó a párviadal előzményeiről.

52 A pápai vár kápolnájának fala az 1694-es Conscriptio szerint „különbféle Szent László győzedelmes harcainak leírásával megékesíttetett " P A 17. században készült a kerlési (Szolnok-Doboka vármegye) plébániatemplom egyik függőképének Szent László-kompozíciója: „deszkalapon azon helyzetben, mint a kerlési csatában a kunt megöli".

54 1734-ben Schmaltz Theotimus ferences szerzetes örökítette meg Szent László és a kun összecsapását Búcsúszentlászlón egy nagyobb sorozat részeként, amelyen a festő teljesen átvette és fölnagyította az említett Rosetti-féle grafikát.

55 1735. június 12-én Sopronban egy jezsuita színjátékon adták elő a történetet Esterházy Mihály herceg főszereplésével.

56 V. A 19. és 20, századi ábrázolások Vörösmarty Mihály korábban említett Cserhalom című elbeszélő költeménye illusztrációjához a néhány évvel korábban, 1822-ben közölt, Michael Hoffman bécsi rézmetsző Dobozi István és hitvese című kompozíciója szolgáltatta az előképet.

37 Néhány évvel később, 1830-ban egy ismeretlen művész olajfestményen is földolgozta ugyanezt a témát az Aurórában kiadott grafika nyomán.

58 1834 októberében Ferenczy István szobrász egy fogalmazványában Lajcsák Xavér Ferenc nagyváradi püspöknek egy vörösrézből trébelt Szent László-lovasszobor fölállítását javasolta, minden bizonnyal Vörösmarty hatására. Talapzatát a király életéből vett jelenetek díszítették volna: „A Piédestal. Két oldalára, melyen a statua áll, két fél domború históriai képeket Szent László életéből, egyik a kunokkal való hada, másik a nép szomjúhozásakor a kősziklából csudaképpen kieresztett víz. Ezen tábláknak hossza mintegy nyolc láb, magassága három és fél, bécsi mértékben".

59 A historizmus idején kivirágzó műemlék-helyreállítási és kutatási program helyezte ismét középpontba a 19. század közepétől a kerlési ütközet ikonográfiáját. Különösen az 1863-ban fölfedezett bántornyai freskóciklusok nyomán vált népszerűvé a téma. Számos művész és rajztanár, id. Storno Ferenc, Telepy Károly és mások utaztak a helyszínre tanulmányozni a falképeket, amelyeken az ősi magyar viseletet vélték megtalálni.

60 Peter Geiger acélmetszeten, Storno litografált műlapokon fejlesztette tovább romantikus stílusban a jeleneteket.

61